Családi kör
- Írta: Farek
Lezárul végre a nyugati parti Angyalok nagy közös története a szintetikus emberrel és mutáns feleségével, a Vízió és Skarlát Boszorkány 2. részében!
Ultron hirtelen rajtaütése után az Angyalok a gonosz társaság és vezetőjük, Nagy Kaszás markába kerülnek! Így végre ők is megtudják a nagy tervet, ami számomra még második elmondásra sem hangzik teljesen normálisnak, de hát én nem is vagyok egy elmebeteg szuperbűnöző. Természetesen nem Vízió, Wanda és az Angyalok lennének a füzet címszereplői, ha nem kerekednének felül az alávaló brigádon, egy kis külső, váratlan és szinte elfeledett segítséggel. Végül pedig a három(!) Williams testvér között eljő a leszámolás, mint a Jó, a Rossz és a Csúf végén, csak itt nincs hozzá olyan fantasztikus Morricone-féle zene és percekig a szemeken vándorló kamera. :) És persze vesz egy újabb svédcsavart a Williams fiúk életének hívott, és lassan már a brazil szappanoperákhoz hasonlító családregény, de szerencsére ezután egy darabig nem kell ezzel foglalkozni. A fordítás az én művem, a beírást Hopkinnak köszönhetitek, amit remélem, meg is tesztek az értékelő és a fórum használatával.
Turbóra kapcsolunk. Nem Power Rangers.
- Írta: talgaby
Nem ismétlődik meg a múlt havi kis baki, szóval júniusban a szokott sorrendben érkeznek a bunyós sorozatok. Úgyhogy most, a tegnapi jó bő kétszáz oldalnyi tömény kaszabolást követően kissé kevésbé véresebb összecsapásokba kezdünk a következő egy év Street Fighter-sorozatával, a Street Fighter II Turbóval.
Habár a múlt havi Remixben már láthattunk egy seregszemleként funkcionáló felvezetőt ehhez a sorozathoz, ami inkább volt az új rajzoló munkájának bemutatója (jótanács: szokjatok gyorsan hozzá a széles látókörű kamerával vett szuperközelijeihez, amik valami nagyon fura perspektívát eredményeznek, mert idővel az összes bunyó minden jelenete ilyen lesz majd), mintsem egy igazi felvezetés (ellentétben a többi ottani sztorival, amik azért tényleg mutattak valamit abból, ami jövő júliustól lesz itt a Zsákon), ez nem zavartatta az UDON szerkesztőségét, így a mostani füzetben megint csak végigtekintünk a harcosokon, akiket ebben a számban még csak elkezdenek összefogdosni a Shadaloo nagy tornájához.
Na meg persze megkapjuk a választ arra, hogy pontosan miért kell az utcai harcosok bajnokságának címszava alatt odamennie mindenkinek a Shadaloo-szigetre, amikor a résztvevők 99.99%-ának az a legkisebb gondja, hogy megnyeri-e a viadalt vagy sem. Természetesen a japán történetmesélés hagyományainak értelmében a magyarázatban szerepel egy akkora böszme nagy ágyú, amit megépíteni fizikai képtelenség, cserébe viszont oltári egy flinta. Kár, hogy a robotok kimaradtak.
Ó, és igen: ha esetleg lassúnak tűnik itt a tempó, pláne az eddigiekhez képest, annak oka van. A sorozatot hosszabbnak tervezték, mint amekkora végül lett, így kicsit dől majd az arány, ám itt az elején még nem nagyon fogunk sietni.
És hát mi lenne a keddekkel Mortal-történet nélkül? A Shaolin Monks sztorijának tizennegyedik részében folytatjuk a Lélektemető felderítését, hőseink végre szembetalálkoznak Shang Tsunggal, aki jól félig agyonveri őket, és megtudjuk, hogy egy kard néha jobban tud jönni, mint hinnénk. Jövő héten pedig jöhet egy újabb boss. Nagy fogakkal.
Vörös Sonja Kulan Gath ellen
- Írta: talgaby
Eltelt újabb fél év, és ahogy az elmúlt két év során, úgy idén szintén Vörös Sonja-napot tartunk június hatodikán. És mint eddig is a nyári frissítéseknél, most is egyszerre két kötettel jelentkezünk, amelyek közül az egyik a Dynamite-féle fősorozat egy újabb fejezetével gazdagítja a képregénytárunkat, a másik pedig egy leágazás, jelen esetünkben néhány egyrészes gyűjteménye. De részletesebben is:
A huszonöttől huszonkilencedik részekig tartó, immáron ötödik Vörös Sonja-kötetünkben végre elérkezünk oda, ahová az egész eddigi történetfonal tartott, Oeming nagy fináléjához... Vörös Sonja végre szemtől szembe kerül majd az ősöreg és ősgonosz és a véreskezű elnyomást megint csak új fokozatokra emelő varázslóval, Kulan Gath-tal, akinek a karaktere most vagy a Marvel tulajdona és kölcsönadták, vagy nem. (A howardi világ figuráinak jogai egy meglehetősen érdekes témakör, amit szerintem még a hagyatékkezelő alap se igazán lát át...) Ám ahhoz, hogy ehhez egyáltalán eljuthassunk, Sonjának és barátainak, akik közé immár egy szárnyas oroszlán is tartozik (hát nem imádni való a fantasy?) szembe kell szállnia Gath egyik igencsak megnövekedett erejű csatlósával, aki éppen azt a vidám foglalatosságot űzi, hogy kedves, békés eszközökkel terrorizál és népirt egy falut. (Érdekes, hogy a Robin Hood-filmekben mindig leég egy falu, a Vörös Sonja-történetekben meg minimum kiirtanak egyet átlag három füzetenként.) Ám az ő személye csak egy előjáték (NEM olyan) Gath-hoz, aki a küzdelem igen sajátságos módját választja Sonja ellen.
Ó, és nem mellékesen a történet folyamán, itt-ott elhintve és véletlenszerűen a sztoriba ágyazva megismerjük Kulan Gath és Sonja istennőjének történetét, ami - kitaláltátok - egy retcon a marveles érához képest. Az ellentmondások kibogozása helyett azonban inkább jó olvasgatást mindenkinek az év mérkőzéséhez, a Kulan Gath vs. Vörös Sonja meccshez, aminek a végeredményén garantáltan meg fog mindenki lepődni. (Hát még ha majd jön utána az év végi kötet!)
A második tpb-nk egy kissé érdekes darab. Kronológiailag biztosan. Az eddigi és jó darabig még legnagyobb extra Sonja-kötet a fősorozat kb. 30. részéig megjelent, általában megnövekedett oldalszámú egyrészeseit tartalmazza (mínusz a Giant-Sizedok és az Annualok, amiknek egyrészt nincs értelmes szkenje, másrészt inkább újraközlések, harmadrészt ami használható onnan, még fel fog bukkanni a Zsákon, de nem a következő két évben). A négy történetből legalább kettő, de valószínűleg három a dynamite-os fősorozat első kb. 16 füzetének eseményeivel párhuzamosan történik (egyértelmű utalás van bennük a Borat-Na Fori elleni küzdelemre), de hogy hol illeszkednek bele, az kész rejtély. Mindenesetre elkísérhetjük Sonját a hibóriai Dr. Moreau krétai szigetére, a hó- és barbárok görgette északra, egy újabb alaposan kiirtott városba (ez a nő kész balszerencse a civilizált településekre nézve) és a távoli Keletre is. Utóbbi történet amúgy a Street Fighter-olvasóink számára vizuálisan ismerős lehet, mert az UDON stúdió követte el a rajzokat rajta (sajna az Udon-féle borítójából nem sikerült nagy példányt találni).
A kötetek borítóit, mint azt megszokhattuk, Galen készítette el, és ő javította fel azt a pár teljes méretűt is, amik a borítógalériákban találhatóak. Mivel azonban az eredeti szkeneknél ez volt az a pont, ahol a variánsok beszerzése gyakorlatilag lehetetlenné vált, így akárcsak az előző tpb-nél, most is felbukkan már a kis borítós galériarészleg, amivel jobb lesz, ha mindenki megbarátkozik, mert innentől fogva a borítók minimum kétharmada itt lesz sajnos csak fellelhető a köteteinkben.
Nyomoz az Inkvizíció
- Írta: Aldarion
A tegnapi Warcraft után ma a sci-fi kedvelői kapják meg a szokásos Warhammer 40K-adagjukat, méghozzá egy vadonatúj történet, az Exterminatus első részének formájában.
Exterminatus. Egy parancs, melytől a legbátrabb lelkek is megremegnek. Egy parancs, mely minden életet eltöröl a világon, melyre kiadják. Az Impérium és az Ordo Malleus legvégső fegyvere a Káosz mételye ellen. Totális sterilizálás... Leginkább ez a pár gondolat foglalja össze, mit is takar a cím egész pontosan. Olyan szükségszerű lépés ez, mellyel milliókat küldenek a halálba, ha a bolygót menthetetlennek minősítik az illetékes szervek, de mint azt a mellékelt ábra is mutatja, ennek általában igen nyomós okai vannak.
Történetünk főhősét, Delius Alastor inkvizítort is egy ilyen nyomós ok kapcsán vezénylik ki a terepre ismét, tizennyolc hónapnyi kényszerpihenő után, melyet aktív rehabilitációval volt kénytelen eltölteni azt követően, hogy csúnya verést kapott a szintén a mellékelt ábrán látható személytől. A feladata nem más, mint feltárni a nemrégiben a Magnum Christin tapasztalt Káosz aktivitás okait, melynek felszámolása során a Fekete Templomosok két félig kiásott Káosztitánra is rábukkantak (talán emlékeztek még az esetre a Kárhozat Hadjárat oldalairól). Az inkvizítor a helyszínre utazik, ám ott egy olyan összeesüvés nyomaira bukkan, melynek szálai az Impérium legfelső köreibe, a világok sorsáról döntő nemesség soraiba vezetnek. A nyomozás kezdetét veszi, és hamarosan újabb világon csapnak fel a tisztítótűz lángjai...
A magyar változatot én készítettem, szokásomhoz híven beigli69 közreműködésével. Jó szórakozást!
A túl sok WoW árt a szépségnek...
- Írta: Aldarion
...mondotta nekem nem is oly rég egy ismerősöm, és lám csak, kiderült, hogy igaza van, elég csak a bal oldalon látható úriemberi roncsra tekinteni. A kávé, az energiaital és a másfél napos online aprítás bizony nem tesz jót az ember megjelenésének, tapasztaltam ezt anno jó néhány ismerősömön... Slusszpoén, hogy lassan én is így fogok kinézni a vizsgadrukk melletti hajtástól, holott majd egy éve, hogy utoljára a játék közelében jártam... Ki érti ezt?
Mindenesetre megnyugtathatok mindenkit, hogy e nyavalya nem ragályos, a képregényváltozat olvasóit például határozottan nem sújtja, de aki mégis felfedezni véli magán a mellékelt ábrán látható tünetek valamelyikét, nos, az sürgősen keresse fel patológusát vagy temetkezési vállalkozóját. No de hogy mire fel ez a se füle se farka felvezetés? Természetesen azért, mert mai frissítésünk témája a World of Warcraft tizenkilencedik fejezete, melyben tovább pörögnek az események, melyekbe hamarosan az egész világ beleremeg az egyre közeledő elsöprő erejű finálé során.
És hogy mi is történik a mostani számban? Hát megjelenik például a Lidérckirály armadája és elkezdődik az általános ütlegelés világszerte, emellett természetesen a fővonalon is teszünk néhány lépést, megtudhatunk például pár apróságot Télvihar Merylről (már azon felül persze, hogy ultratáp élőholt mágus), a galád ogre, Cho'Gall terveiről (sok mindenre azért még ne számítsatok), és Meryl is tesz egy nagy felfedezést Med'annal kapcsolatban (amit persze egyelőre nem oszt meg velünk - nyilván azért, hogy legyen min agyalnunk)...
A képregény mellett természetesen elhoztam a szokásos Azeroth történelme összefoglalómat is, ami egy időre az utolsó rész, mivel elérjük a Warcraft III: The Frozen Throne eseményeinek végét, és az MMO cselekményének összefoglalása még folyamatban van... Amiről pedig a mostani részben szót ejtünk, az a Ragályföldeken dúló élőholt belháború; Arthas sorsa, miután diadalmaskodott Illidan felett; és a Kalimdoron új erőre kapó ember-ork konfliktus, mely végül megteremtette a ma ismert erőviszonyokat.
Aki pedig a mai nap anyagát szállította nektek, az én volnék, a borító és az egyéb belső grafikai munkákat pedig beigli69 végezte. Jó szórakozást!
Hogyan tegyünk töketlenné Galactusverőket?
- Írta: talgaby
Hó eleje, szóval Fantasztikus Négyes.
Vagy jelen esetünkben Fantasztikus Osztag. Onnan is a második sorozat. És abból is a harmadik füzet. Habár ez megtévesztő lehet. Majd a hír végén írom is, hogy miért.
Szóval az elmúlt két részben ott tartunk, hogy a jövőből jött Új Oltalmazókból Fantasztikus Osztag lett (bár e nevet továbbra se használják azóta és nem is fogják már), Új-Föld meg csak az automatizált rendszereinek köszönheti, hogy nem omlott fél perc alatt össze a néhány milliárd oda települt menekülttől gazdaságilag, szociálisan, ökológiailag és fizikailag is. Ja, és felbukkant néhány látványosan őrült, ámde elég komoly hatalommal bíró nőszemély is, akik közül kettő halott, egy látszólag örökre beleveszett a Wundagore-hegységbe, egy meg az X-limbóban lebeg (vagyis elvileg megvan, csak nem használják az írók); most mégis itt okozzák a káoszt hőseink feje felett. Akik lehet, hogy Millar alatt annyira kemények voltak, hogy lenyomták az F4-et, Fátumot és Galactust is, itt azonban, Ahearne alatt egy túlpörgött csirke elintézte a fél bandát, három másik csaj pedig majd, amint ebben a számban megtekinthetjük, lenullázza a társaság megmaradt részét is, méghozzá eléggé csúnyán. Annyira, hogy a megoldásra az író nem is pazarol energiát, hanem megkapjuk majd a Quesada-effektust, avagy mágia lesz, és nem kell megmagyaráznunk.
Ami viszont megemlítendő, az az, hogy aki látta már a sorozatot eredetiben, vagy legalábbis a borítógalériáját, az furcsállhatja, hogy miért a negyedik rész borítójával teszem ki a harmadikat. A válasz nemes egyszerűséggel az, hogy az eredeti kiadásnál rossz borítóval jelent meg a füzet, felcserélték a hármasét és a négyesét. És ez csak az egyike a brutális hibáknak, ugyanis lesz majd a mostani füzetben egy oldal, ahonnan lemaradtak a szövegbuborékok, és az a kettő, ami valahogy felkerült, az is teljesen rossz helyen van. Ám mindez végső soron annyira nem meglepő annak tükrében, hogy a minit Tom Breevort szerkesztette, aki ugyan másfél évtizede a teljes tengerentúli képregényes szakma szerint a legjobb szerkesztő volt a területen, mára azonban annyira sem képes munka címszó alatt, hogy két, elvileg alá tartozó sorozatot akár minimális szinten is összefogjon történeti folytonosság szempontjából (amire megint ez a füzet remek példa, ugyanis a végén felbukkanó meglepetésellenség tök ugyanebben az időpontban agymosott állapotban a Földön tartózkodott huzamosabb ideig). Szóval a lényeg, hogy a honosításban legalább a borítós hibát kijavítottam és az eredetileg szánt állapotokba hoztam.
Az aranysólyom
- Írta: Micho
A legutóbb felkerült A rhodoszi kincs folytatásának tekinthető a mai Fantom-kaland, mely Az aranysólyom címet viseli. 1567-ben járunk, az 1. Fantom egy éve halt meg súlyos sérülései következtében a Halálfejes Barlangban, miután a Johannita lovagrenddel hősiesen visszaverték a török hordákat Málta szigetéről. Fia, az ifjú Chris azóta letette a koponya-esküt, és felvette apja álarcát, hogy továbbvigye a Fantom örökségét. Ekkor kapcsolódunk be a történetbe, amikor egy futár érkezik a Rengeteg Birodalmába, miszerint üzenetet hozott a Máltai Lovagrend nagymesterétől: ismét nagy szükség van a legendás álarcos lovag segítségére, és azonnal visszahívják Máltára. A 2. Fantom apja volt ugyan, akit a Johannita Rend befogadott, és aki esküt tett a rend szolgálatára, de a fiú sem habozik, hisz már ő a Fantom, és teljesíteni kell kötelességét... felkerekedik hát a nagy útra. Máltán aztán találkozik a Nagymesterrel, és a kihaltnak hitt Templomos Lovagrend vezetőjével, azok egy veszélyes küldetést bíznak rá. A történetből ezúttal sem hiányozhat a cselszövés és ármány, amivel Fantomnak szembe kell szállnia. A sztorit a megszokott páros szállítja, Norman Worker és Kari Leppänen, a honosítást pedig én végeztem. Enciklopédia-rajongóknak pedig jövő hétig kell várni az újabb adagra, amikor is folytatódik a Kate Somerset-saga.
Batman zombik (?) ellen
- Írta: zozi56
Talgaby tavaly márciusban azt írta az akkor kikerült Batman - Ankh első részéhez tartozó hírben, hogy "a második részt mikor rakjuk ki, ne kérdezzétek, mert nekem sincs fogalmam se róla. A következő két hónapban biztosan nem." A két hónap letelt, és a tagság szépen el is felejtette ezt a füzetet. De úgy tűnik, az olvasók memóriája sem volt sokkal jobb a miénknél, ugyanis senki sem szólt, hogy valami kimaradt.
Most viszont több mint egy év pihenés után befejeződik a kétrészes minisorozat, ma ugyanis felébredtünk a második részét olvashatjátok Chuck Dixon és John van Fleet művének. Az első részben a halhatatlan Khatera elrabolta Tim Drake-et (aki ugye ekkoriban Robin), eltűnésének híre eljut Batmanhez is, aki a keresésére indul. Itt vesszük fel a történet fonalát, nyomás olvasni. :)
A képregényt talgaby fordította le magyarra, a grafikai munkákat pedig Kendra végezte, ahogy az első résznél is.
"Miért nem üvöltesz?"
- Írta: talgaby
A hírcímben szereplő idézet meglepő módon nem egy horrorból és nem is egy thrillerből származik, hanem egy közönséges szuperhősös képregényből. Vagyis annyira nem közönségesből, lévén hogy a Marvel akkor gyakorlatilag egyetlen, kifejezetten az űrben és nem a Földön játszódó (vagy ha jobban tetszik: kozmikus) sorozatának egyik füzetében hangzik el. De annyira, hogy ez a mondat a központi témája a Nova v4 hetedik számának.
Vagyis igen, kicsit megcsúszva, de folytatjuk a Megsemmisülés: A hódítás történetét.
Richard Ridert láthattuk már küzdeni sok minden ellen, köztük egy egész párhuzamos síknyi hadsereg ellen is, melyet aztán egy, a fél galaxist kipusztító háború keretében (amely esemény anno a Marvelnél tizedannyi figyelmet sem kapott, mint a földi óvodáshiszti, ami Polgárháború néven ment) le is győzött a társai segítségével. Most mégis viszonylag hamar megadta magát egy egyszerű technovírus előtt.
Vagy talán mégsem. Mert a kérdés, hogy miért nem üvölt, valójában attól érkezik, akit Nova talán a legjobban ismer. És aki őt is a legjobban ismeri. És ez az a kérdés, ami alapvető változást képes aztán hozni Nova harcában a Falanx és az általa terjesztett transzmodul vírus ellen. Annyira, hogy Richard ismét egy csata kellős közepébe csöppen a saját elméjében. Ott azonban már segítségére lesznek a régi ismerősei, köztük az egyik legritkább pokémon, a kék Pikachu is. De komolyan, aki nem hiszi, nézzen csak a képre.
És pluszba...
Megsemmisülés vagy nem Megsemmisülés, kedd van, vagyis újabb fejezet következik a Mortal Kombat történeteiből. A Shaolin Monks tizenharmadik fejezetében hőseink most már kicsit komolyabban nekilátnak a Shang Tsung elleni küzdelemnek, és felkeresik a Külső Világ Lélekgyűjtőjét, a varázsló erejének forrását. A viszonylag hosszadalmas kaland során jó pár hajmeresztő akadályba belefutnak majd, köztük rögtön abba, ami a fejezet címét is adja.
Dzsungelláz
- Írta: talgaby
Újabb gothami csajos frissítés jön ma, mégpedig a Harley és Méregcsók című, a DC animációs univerzumban játszódó minisorozat középső, avagy a második füzete, és ez talán új rekord linkelhető szöveghosszon.
Habár a sorozat központi témája a zombigyökér nevezetű gaz, melynek nedvéből elvileg agymosó folyadékot lehet kinyerni, a három füzet mindegyike önállóan is megállja a helyét. Ennek köszönhetően az előző szám kihajózása után a mostaniban ugrunk egyet, és rögtön úgy indítunk, hogy Harley és Pam is egyszer csak egy szál fehérneműben találja magát egy dél-amerikai női börtön falai közt, két nem éppen szívélyes smasszernő társaságában.
A félreértések tisztázása és némi heveny lövöldözés után azonban minden akadály elhárul hősnőink útja elől, hogy nyugodtan, békésen felfedezhessék maguknak az esőerdő mélyét. Ebben mindössze egyetlen, vagyis kettő apró kellemetlenség akadályozza őket: két zsoldos, akiket azért béreltek fel, hogy a megfelelő diplomáciai és egyéb eszközök segítségével rávegyék a természetvédő tüntetőket, hagyjanak fel a tüntetéssel, hogy az ország nem kicsit és nem éppen valami leplezetten korrupt elnöke nyugodtan eladhassa a fákat. És ha esetleg valaki némi párhuzamot vélne felfedezni az egyik fentebb nevezett zsoldos és egy bizonyos Ash között - aki nem pokémonokat gyűjt -, az pusztán a véletlen műve. Meg azé a nagy láncfűrészé.
Ó, és még egy apróság: habár az Oz miatt elmaradt Heroes Reborn-epizód nem került pótlásra, a Megsemmisüléssel haladni fogunk tovább, szóval a gyereknapi Disney- és Dodó-adag által befoglalt vasárnap helyett holnap, vagyis kedden jön majd a következő Nova.