CSÜTÖRTÖK ÉS SZOMBAT KÖZÖTT ÖSSZESEN HAT FRISSÍTÉST teszünk közzé, vagyis érdemes végiggörgetni a főoldalt, hátha lemaradtatok valamiről!

December után többnyire a június az év legsűrűbb időszaka itt, a HálóZsákon. Mától indítva az elkövetkezendő öt napban közel annyi friss képregényt kaphattok, mint jó egy héttel ezelőtt, a Disney-dömping alatt – csak ezúttal az újraközlések lesznek határozott hátrányban.

A sort egy barbár nyitja. A CO-Mix látogatói valószínűleg emlékezhetnek még Groora, a barbárra, aki itthon meglepően alacsony ismeretségi fokkal bír. Habár Grooról sokat lehet mondani, még többet írni, mégis, az ő kalandjait megtapasztalni kell, mert úgy az igaziak. Ezért csak a legelemibb információk róla:
Sergio Aragonés ötölte ki ezt a barbárt, aki eredetileg egy egyszerű, rövid Conan-paródiának indult, aztán valahogy két évtizeden át készültek vele folyamatosan újabb és újabb kalandok. Olyan hosszú ideig, hogy a Groo a leghosszabb, egyetlen alkotópáros által készített Marvel-képregénysorozat Bendis és Bagley Újvilági Pókja és Stan Lee és Jack Kirby F4-e előtt.
Groo legfeltűnőbb ismertetőjegye az esze. Vagyis annak teljes hiánya. Továbbá, hogy vannak dolgok, amiket kifejezetten szeret. Ilyen a sajtszósz és egy kellemes, pihentető kaszabolás. Groo szeret kaszabolni. Sajnos az ellenfelei már kevésbé szeretik, ha Groo kaszabolja őket, és ebből időnként akadnak kellemetlenségek. Továbbá Groo érdekes kapcsolatot ápol a szerencsével. Az annyira kedveli őt, hogy a környezetében mindenki másról megfeledkezik. Emiatt Groo több falut égetett már fel, mint a tatárok és a vikingek együttesen.

És most ez a barbár átköltözik hozzánk, a HálóZsákra. Egyelőre csak a CO-n megjelent füzeteket tesszük ki, szépen, beosztva, valamikor az év hátralévő része alatt. Ki tudja, hátha megtörik a Groo-átok, és itt népszerű lesz. Akkor talán jöhetnek végre friss honosítások is vele.
Az első megjelenésünk az Eclipse Comics által kiadott köztes szám, ami a magyar keresztségben a Groo kardjai címet kapta, és melyből kiderül – nem túl meglepő módon –, hogy miként tett szert egy meglehetősen együgyű barbár két remekbe szabott szamurájkardra.

Sziasztok!

 

Igen, ezt piszokul benéztem. Mármint a napot, így ennek köszönhetően a mai rendes frissítésünk - ami egyébként a Mars hadura ötödik fejezete - kicsit későbbre csúszott, de sebaj, legalább megvan...

 

A földi John Carter a Marsra kerülése után rendkívüli adottságai révén hamar komoly tekintélyt vívott ki magának a bolygón őshonos fajok egyikének körében. Ereje és harckészsége révén kivülállóként is befogadták, ám ahogy mondják minden csoda három napig tart, így a csodálatot hamar felváltották az ősi ösztönök, Carter kapitány pedig sokakat magára haragított tetteivel. Amikor azonban a tharkok foglyul ejtették a vörösök népéhez tartozó hercegnőt, Dejah Thorist, hősünkből előtört a délvidéki úriember és a védtelen nő segítségére sietett. Akkor még nem is sejtette, de ezen lépésével magára vonta Sarkoja, egy ősöreg zöld asszony haragját, amit pedig még a bátor zöld harcosok is jobbnak láttak elkerülni. Már pedig az álnok nőszemély nem ismer kegyelmet...

Sziasztok!

Ma ismét egy különleges frissítést hoztunk nektek, egy olyan kiadványt, amit egy évfordulóra jelentetünk meg.
Ma van pontosan 15 éve annak, hogy menthetetlenül feloszlott az Olsen-banda, ma 15 éve távozott az élők sorából Poul Bundgaard, aki a banda egyik tagját, Kjeldet játszotta a filmvásznon.
Azoknak, akik nem ismerik: az Olsen-banda egy dán filmsorozat, 1968 és 1998 között összesen 14 filmben próbáltak meggazdagodni a lehető legfurmányosabb tervek segítségével. A sorozat Skandinávián túl főleg a keleti blokk nyugati felén (ha ez így értelmezhető) lett népszerű, köztük kis hazánkban is – bár mára már alig játsszák ezeket a filmeket.

Történt aztán, hogy a dánok úgy gondolták az előző évtized vége felé, hogy feltámasztják az Olsen-bandát egy 3D-s animációs film által. (Mármint a felnőtt bandát… Az ifjú Olsen-banda címmel kiadtak egy filmet, de az Dániában megbukott, egyedül a norvég kiadás maradt meg.) Ez adta az apropóját a mostani frissítésünknek is: ha már egyszer elkészült az Olsen-banda animációs kiadása, miért ne szerepeljenek egy közös történetben a skandinávok másik hihetetlenül népszerű és kedvelt kitalált figurájával, vagyis Donalddal? Ezért 2010 őszén elkészült az ottani heti Disney-magazinba (Anders And, ami Donald ottani neve) egy rövid kis szösszenet, amelyben ez a két figura végre találkozhat egymással.
A történet aztán némi közvetítéssel jutott el hozzánk. Horsee nevű felhasználónk igen lelkesen lát el egy ideje mindenféle disneységgel, ő talált rá erre, amit aztán egy norvéggal – aki a Banker nicknevet használja – lefordíttatott angolra, amit én meg magyarra. Szóval egy igazi kis nemzetközi koprodukció hozta el ezt a rövidke történetet. :) Ebben a sztoriban olvasható az Olsen-banda legelső kalandja az 1998-as utolsó film óta, amelyben ezúttal egyenesen Dagobert kifosztását tűzték ki célul maguk elé. 12 évet kellett várni rá… reméljük, ti is úgy érzitek majd, megérte ennyit várni Egon tervére.
Mert Egonnak mindig akad egy terve…

Sziasztok!

 

Szemfüles olvasóink már bizonyára észrevették, hogy a jobb oldalon látható Újdonságok listáján már egy ideje ott virít mai frissítésünk alanya, a Transformers v2 12. száma, amely pedig nem más mint a Nemzetközi incidens címre hallgató történet negyedik, utolsó felvonása.  Az ok, amiért ez a cikk később lát napvilágot, mint maga a füzet, egyszerű. Most zuhantam haza egy 24 órás horgászversenyről, ami totálisan lemerített, ráadásul a készülődés közepette teljesen kiment a fejemből, hogy még erre a maira is figyeljek, így engedelmetekkel nem sokáig húznám a mondókámat.

 

Az Autobotok Optimusz vezetésével összecsaptak a Csatarobotokkal, és a visszavágó ezúttal nagyon nem kedvez az Álca csapatnak. Azonban minden megváltozik, amikor a hadszíntéren felbukkant egy harmadik fél is: a kínai érdekeket védelmező Predakonok. Az Autobotok két tűz közé kerülnek, miközben az Égfigyelő parancsnokság egy kínos ténnyel kénytelen szembesülni: egy árulónak köszönhetően az egész világ tudomást szerzett az amerikai kormány és az Autobotok között köttetett titkos megállapodásról, így a  szigorúan titkosnak indult, de időközben nemzetközi incidensé terebélyesedő bevetés robbanásponthoz ért. Hogy mi sül ki ebből? Hamarosan kiderül... Jó olvasgatást!

Sziasztok!

Múzeumunk életében különleges lesz ez a mai nap. Nem igazán a megjelentetett kiadvány miatt, hanem azért, amit a hír lentebbi részében találtok.
A mai frissítésünk maga a Charlie Bood által alkotott Természet csodái című ismeretterjesztő sorozat kilencedik könyve, amelyben megismerkedhetünk pár cuki rágcsálóval, egy szárazföldön sétálgató hallal és a világ legnagyobb bogaraival.
Tudjuk, hogy elég mostohán bánunk a címmel, ráadásul megint a hírét inkább egy szolgálati közlemény alkotja, ám sajna a statisztikákból látjuk, hogy a sorozat közzététele jóformán nekünk fontosabb, mint az olvasóinknak… :(

AKIKET ÉRDEKEL A MÚZEUM, AZOKNAK FELHÍVÁS/KÖZLEMÉNY!

Mint azt tapasztalhattátok, a még mindig fennálló beíróhiány ellenére viszonylag normalizálódott a helyzet az oldalon, a legtöbb hiányolt sorozat ilyen-olyan tempóval, esetleg kissé döcögve, de azért megy. Emiatt egyre kevesebb hely van a naptárban a napi frissítésekre és a helyzet is kissé kuszálódott. Így hát a Múzeum életében júniustól, vagyis a holnapi naptól kezdve komoly változások állnak be.
Az első és legfontosabb, hogy a Múzeum-nap megszűnik, vagyis pontosabban szólva most már a pénteki nap nem feltétlenül lesz egyenlő a Múzeummal. Az archív kiadványok megjelenésére most inkább csütörtökön vagy (még inkább, továbbra is) pénteken kell számítani, és délelőtt.

Ezzel a Múzeum egy úgymond "B-frissítés" vagy "másodlagos frissítés" egyik elemévé válik. Ez most egy új, kísérleti módszer lesz, aminek keretében hétköznapokon valószínűsíthető, hogy a szokásos délutáni (többnyire 15:00-s) frissítés mellett délelőtt (8-10 óra magasságában) lesz egy közbeékelt megjelenés, ami a hét elején a CO-Mix kiadványait takarja, csütörtöktől felfelé meg a Múzeumot. Fontos, hogy ezek a másodlagosok nem lesznek mindennap. Lehet, hogy hetente csak egy. Az egésznek nincs pontos menetrendje, azért csináljuk így, hogy amikor van időnk rá, haladhassunk a felgyülemlett nem saját honosítások közlésével és ne mindenféle üres helyekre tuszkoljuk be őket.

Mivel ezáltal a Múzeumot többé nem köti a havi négy-öt füzetes keret, így akármekkora iramot diktálhatunk. Csakhogy ehhez kell alapanyag is. Jelen pillanatban rengeteg Pókemberünk és Disney-kiadványunk van. (Tényleg rengeteg, szóval Disneyből legfeljebb a Vidám zsebkönyveket küldje valaki, ha valami csoda folytán talál belőle egy olyan szkent, ami nem teljesen használhatatlan, mint az, ami a legtöbb helyen elérhető.) Más szóval…
Ha valaki tud szkeneket ajánlani (vagy ami még sokkal jobb: csinálni) a Múzeumnak, az írjon bátran. Leginkább ifjúsági és gyermeksorozatokat várnánk, vagyis olyanokat, mint a Rózsaszín Párduc, Tapsi Hapsi, Tom és Jerry, és olyanokat, amik múzeumi korúak, vagyis az évszám rajtuk egyessel kezdődik. Nem kérünk magyar rajzolók által készített műveket (mi most csakis a magyar nyelvű külföldiekre koncentrálunk), PDF verziókat és kicsi oldalszélességű vagy fájlméretű, vagyis egyszerűen szólva gyenge minőségű alapanyagot – ezért is írtuk, hogy jobb a saját készítésű, 3-600 dpi-ben szkenelt alapanyag, mert azokat fel tudjuk javítani, ha kell.

És végül… Mennyiben lenne érdekes számotokra, ha a Múzeum kapna egy saját főkategóriát (mint nemrég a Disney)? Ahol egybegyűjtjük az archivált sorozatokat azok tartalmától függetlenül, hogy aki keresi, hamarabb rátaláljon egykori emlékeinek digitalizált változatára. Ha valaki szerint lenne igény ilyesmire, az legyen olyan jó, írja meg ezt a fórumon (vagy ha nincs ott regisztrációja, esetleg itt, a cikk alá, de a fórum jobb lenne a kereshetőség és követhetőség miatt). Szintén ide várnánk (ismételten inkább a fórumra) azok jelentkezését, akik tudnának szkeneket elküldeni nekünk.

Sziasztok!

 

A mai nap esedékes frissítésünk alanya a Mars hadura címre keresztelt sorozatunk mellékszálának, a Barsoom bukásának második fejezete. Ebben a részben kicsit közelebbről is megismerkedünk Tak Nan Lee-vel, az orovar tudóssal, aki a világvége küszöbén valami igazán nagyon dolgozik, ami talán elodázhatná a küszöbön álló apokalipszist - mellesleg a képivilág és a nyitó panelek hangulata nekem valamiért a Frankenstein történetet juttata az eszembe, ki tudja miért... Rajta kívül bemutatkozik még az előző rész végén egy panel erejére felbukkanó vad, vörösbőrű szépség is, akinek primitív származása ellenére komoly szerepet szán a sors. És miközben körvonalazódni kezd az orovar Jeddak galád terve a birodalom bátro katonái is síkraszállnak hogy felvegyék a harcot a kegyetlen, zöldbőrű vademberekkel, kik minden más faj vesztére törnek, hogy Barsoom egyedüli uraivá válhassanak. A túlélésért vívott háború elkezdődik...

Jó olvasgatást!

A gyereknap környéki nagy Disney-dömping utolsó felvonásaként folytatjuk a Dagobert McCsip életéről szóló történetfolyamot. Vagy lehet, hogy inkább elkezdjük, hiszen ma az első fejezetet tesszük elérhetővé mindenki számára, ami P. Eryka első beírását is takarja egyben. A füzet kirakására bő egy évet várt az elkészítése óta, ám reméljük, mindenki számára megérte ez a várakozás.
Az időpont 1877, Dagobert McCsip tizedik születésnapja, melyet a McCsip-klán örököse szülővárosában, Glasgow-ban tölt. A kiskacsa életében először keresi fel a klánja földjét, ami még mindig ott áll a család ősi, bár kissé romos vára, ahonnan századokkal ezelőtt űzték el őket. Rajta egy családdal, akik mindent megtennének azért, hogy száműzzék a birtok jogos tulajdonosait és végre megkaparintsák maguknak a földet.
Az első fejezet igen erősen indítja a sorozatot, hiszen Rosa belezsúfolta Dagobert őseinek tetteit, bemutatta a leendő milliárdos családját, közvetlen gyökreit, és még mellé betekintést nyerhetünk a későbbi mágnás leleményességébe, amely a világ leggazdagabb kacsájává tette őt. Mindent összevetve egy roppant sűrű sorozatindítást tekinthetünk meg most.

Sziasztok!

A Disney-folyam a Múzeumba tér vissza ma, május utolsó hetének kezdetén, ezen a mérsékelten nyárinak nevezhető napon. És mi is lenne kellemesebb kikapcsolódós a kissé kellemetlen időre, mint az, ha az ember leül és elolvas pár izgalmas, kellemes, minden korosztály számára egyformán szórakoztató történetet a néhai nagy Carl Barks tollából s ceruzájából?
Ma három albumot teszünk közre, melyek a hazai Disney-kiadás hőskorában jelentek meg. Sőt, lehet, ezek voltak az első Disney-kiadványok, melyek megjelentek Magyarországon (előtte már szórványosan akadtak képregények a Disneytől). A Móra Kiadó kiadványairól van szó, melyek, mint a hazai Disneyk nagyja, egy német sorozat pár részének magyarra fordított kiadásai.
És ha valakit érdekel, ez magyarázza, hogy Scrooge miért Dagobert, A Beagle-fiúk miért Kasszafúrók és Chip és Dale miért Ámókus és Bémókus vagy Goofy miért Szaglász: mert az első fordítások németből készültek, és ők valamiért a nevek közel négyötödét teljesen más hangulatúra cserélték, a magyar meg ezek tükörfordítása volt.
Jó olvasást ehhez a jó másfél száz oldalnyi Barks-gyűjteményhez, és ne feledjétek, holnap is jelentkezünk még a HálóZsák idei Disney-főfogásának következő fejezetével!

ui: A színekért elnézést. A szken nem volt éppen valami kiváló, és sajna a feljavítás alatt dönteni kellett… végül a piros ment el a lilás árnyalat felé, hogy a zöld és sárga úgy-ahogy megtartsa az eredeti kinézetét.

Ahogyan a pénteki múzeumos hír már felvezette, ma, immár hatodik esztendeje, gyermeknap alkalmából Disneyvel kedveskedünk a vidám, kalandos és minden korosztály számára egyaránt élvezhető történetek rajongóinak.
A tizenegyedik kötetünk egy átmeneti korszak terméke. Ha minden igaz, ez lesz az utolsó olyan év, amikor csak kettő válogatáskötetet adunk ki, egyben a szerkesztési elvük is átalakul valamelyest. A mostani kiadványban már láthatóak a változás előszelei. Ez a kötet már két borítóval bír, melyek közül az egyik egy általános, semleges fajta, amivel az Egmont régi kiadványainak arculatát elevenítjük fel. A másik pedig amerikai képregények módjára közvetlen valamelyik történethez, általában a fő attrakcióhoz társul.
Ez utóbbi szerepét a mostani számban az INDUCKS (a bolygó legnagyobb Disney-adatbázisa és rajongói gyűjtőhelye) toplistáján nagyon sokáig az első helyet foglalta el, míg egy hajszállal ki nem kapott egy másik legendás sztoritól. A Golden Helmetről, vagyis az aranysisak történetéről van most szó, Carl Barks számos nevezetes történetének egyikéről, amelyben Donaldék egy kincskutatós, tengerészes, történelmi kalandban vesznek részt, amelynek tétje nem más, mint Észak-Amerika sorsa!
Mivel egy ekkora horderejű történetet nehéz lenne felülmúlni, így a kötet további oldalait ettől eltérő, könnyed, egyszerű mesékkel töltöttük fel. Lesz itt otthoni kalamajka, egy újabb kincskeresés, felbukkan Mickey egyik ősellensége, hogy egy garantáltan feledhetetlen születésnapi ajándékban részesítse, illetve a végén visszatérünk Carl Barkshoz egy jóval földhözragadtabb rövid keretében.
Reméljük, a válogatás elnyeri a tetszéseteket, és ne feledjétek, még nincs vége a Disney-dömpingnek, holnap újabb csokorral jelentkezünk!