Ajánló

Star Wars: Birodalom 11
Star Wars

Hozzászólások

  • ize-mize 2017.01.19. 18:18
    Hi, az allcomics új címe sem jó már, nem tartott sokáig. Valami vita a szolgáltatóval. A facebook-os ...

    Bővebben...

     
  • Sepi 2017.01.17. 21:17
    Köszi mindent, örülünk, hogy így érzed! :) Az Allcomics linkjét pedig javítottuk. ;)

    Bővebben...

     
  • ize-mize 2017.01.17. 09:43
    Jó pihenést, illetve munkát (ez egy paradoxon). Boldog születésnapot ! Egy közérdekű segítség. Biztosan ...

    Bővebben...

     
  • joshdancato 2017.01.15. 20:11
    Köszönöm a válaszod. Láttam/látom, a külföldi oldalakat és ezért érdekelt. Főleg, mert kompletten ...

    Bővebben...

     
  • Inner Circle 2017.01.15. 13:01
    Ez nem képregény-specifikus kérdés, a legtöbb blog nem csak a saját képeit használja. Jelöld meg a ...

    Bővebben...

Ki van itt?

Oldalainkat 412 vendég és 6 tag böngészi

  • fico999
  • headxhunter98
  • kk1412
  • nagyroland
  • Rainbow-Breaker
  • the7th

eh logo

Blackbird IV: Sorstalanság

A Bosszú Angyalai a Rejtélyes X-Men ellen mininél tartottunk, ahol az első három rész gyakorlatilag egy „road movie”, amiben az X-ek, Magneto, az Angyalok és a Szovjet Szuperkatonák kergetik egymást Délkelet-Ázsiában. Az X-ek, mondanunk sem kell, a Blackbird-del érkeztek, ezúttal egy új rajzoló, egy bizonyos Marc Silvestri (és Joe Rubenstein) tollából:

Blackbird III: A magyar részek

Na, nem épp Magyarországon játszódó részek vagy akárcsak különösebb magyar vonatkozások következnek, mindössze arról van szó, hogy most érkeztünk el azokhoz a részekhez, amik annak idején Magyarországon is megjelentek.

Dave Cockrum távozása után afféle „Blackbird-interregnum” következett, amikor nem sok minden történt az X-edik X-mannel, csak jött, ment, tette a dolgát. De hogy mégse intézzünk el ezzel a félmondattal több évet, vessünk egy pillantást A Marvel Univerzum Hivatalos Kézikönyve 1983-as kiadására, ahol a Blackbird is kap egy bejegyzést (magyarul is megjelent):

Blackbird  II: A hőskor

Ott hagytuk abba, hogy John Byrne ugyan nem sokat törődött a Blackbird-del, viszont ha le kellett rajzolnia, akkor bizony páratlan tehetséggel fogta a ceruzát. Sajnos minden jónak vége szakad egyszer, John is elköszönt az X-ektől (egy fatuskó miatt, és ez nem vicc – de erről majd később), és utoljára még alaposan elbánt a Blackbird-del. A Nitrónál magyarul is olvasható, egy rendkívül tehetséges fordító által magyarra átültetett sztoriban Kitty-nek egyedül kell szembenéznie egy démonnal, és végül a Blackbird hajtóműveivel égeti hamuvá. Utoljára láthatjuk hát Byrne csodálatos rajzait, élvezzük ki őket (Rejtélyes X-Men #143):

Elmúlik a jó meleg augusztus és jön helyette a szeptember, ami lássuk be, szívás. Eső, hideg, a nyári közlekedési káoszt felváltja az őszi közlekedési káosz, az iskoláskorúaknak becsengetnek, akik ellen pedig netán már vádemelési szakaszba jutott az eljárás, aggódva gondolhatnak arra, hogy véget ért a bíróságok ítélkezési szünete. Mi a fészkes fenét lehet szeretni a szeptemberben?

Talán semmit, de a szürke felhős sokkot oldandó, most egy kiadósabb csemege kerül terítékre. Vájtszeműek észrevehették, hogy legutóbbi, a szuperhősök repülőiről szóló cikkünkből kimaradt az X-Men első számú repülőgépe, az SR-71 Blackbird – és hogy ez a kevésbé vájtszeműeknek is kevésbé vájtszemet szúrjon, a közönség soraiba ültetett ügynökeink ütemes kántálásba kezdtek: „Black-bird, Black-bird!!!” Világ-, holt- és holtvilágnyelvekből kapásból fordító csapatunk természetesen máris ugrik, hogy kielégítse a közönség Feketerigó-éhségét, melynek külön aktualitást ad, hogy 2016. február 19-én, életének 90-ik évében elhunyt Harper Lee, a világhírű Ne bántsátok a feketerigót! című könyv szerzője.

A könyv eredeti címe „To kill a mockingbird”, azaz nem „Blackbird”, vajon miért? A kérdés inkább úgy helyes, hogy miért „feketerigó”-ra fordították a „mockingbird”-öt, azaz az „amerikai csúfolódó rigót”; mert nem él Magyarországon, irodalmi szempontból pedig tökmindegy, mivel nem ornitológiai szakkönyvről beszélünk.

Van egy eredetileg Mockingbird névre hallgató szuperhősnő is, őt viszont egyáltalán nem lett volna kézenfekvő Feketerigónak fordítani; magyarul ő lett a HálóZsákon jelenleg is futó Nyugati Parti Bosszúangyalok sorozat Seregélye, mivel az Amerikai Csúfolódó Rigó hülyén hangzott volna.

És ha miután teljesen feketerigótlanítottuk az amerikai popkultúrát, valaki megkérdezné, hogy Cat Stevens miért énekel feketerigóról a világhírű „Morning has broken (Blackbird has spoken)”-ben (tudjátok, amire a Dr House utolsó évadában a gazdag dokicsaj baseballütővel szétverte a rendelőt), akkor természetesen az a válasz, hogy Cat Stevens (azaz 1977 óta Yusuf Islam) nem amerikai, hanem brit.

Egyébként ha valaki mégis bántaná a feketerigót, akkor azonkívül, hogy a jó érzésű járókelők pofán vágnák az első kezükbe akadó tárggyal, ráadásul még 25.000.- Ft bírságot is kellene fizetnie, lévén a feketerigó Magyarországon védett madár.

A könyv természetesen nem a hiperszonikus repülőgépekről, hanem az afroamerikai lakosság szegregációjáról szól – ám ezt a témát a múltkori cikkel a Fekete Párducról szerencsésen letudtuk, úgyhogy Ms. Lee nyugodhat békében, mi meg kedvünkre választhatunk a szóba jöhető feketerigók közül. Elfogytak a hülye viccek, jöhet a lényeg: az X-Men „Feketerigója”, azaz a (dobpergés) Lockheed „Skunk works” SR-71 Blackbird! (Dobpergés leáll, cintányér. Ja és a Feketerigót a továbbiakban Blackbird-nek nevezzük, mivel a Suzuki Swiftet sem tituláljuk Fecskének vagy Gyorsnak.)

Egyúttal a 2016. március 8-án elhunyt George Martin brit zeneszerzőről is megemlékezünk  – 90 évet élt, nyugodjék békében – az „ötödik Beatle”-ről, aki ugyan sosem volt a csapat tagja, de aki nélkül a Beatles sosem lehetett volna az, ami. „A” Blackbird az X-Men hasonlóan jelentős személyisége, aki Sir George-hoz hasonlóan létszámra sose volt a csapat tagja, mégis alapvetően befolyásolta a mutánsok történetét – mivel az X-ek létszáma rengeteget változott, valahányadik helyett nevezzük őt stílszerűen az x-edik X-Mannek.

Bizony, noha a történet kibontásához több Blackbirdöt is meg kell említenünk, valójában egyetlenegy darabról lesz szó, és mivel a Blackbird-ök közismert módon gyakrabban pottyannak le a sztorik során, mint ahogy Magyarországon pártközeli nagyvállalkozó közbeszerzést nyer, vajon mennyit lehet mesélni egyetlen nyamvadt példányról? Például igaz, hogy háromszor is elsüllyedt, de mindháromszor újra felszállt? Igaz, hogy egyszer az egész repülőt, úgy, ahogy van, elteleportálták? Igaz, hogy csak Mázlista szuperereje mentette meg attól, hogy a Hulk lezúzza a jobb oldalát, és a képregényes fizika attól, hogy Thor lezúzza a balt? Vagy mindez igaz, csak fordítva? Igaz, hogy Rozsomák egyszer seggbeszúrta a Sötét Főnixszel vívott csatában? (WTF???) Hamarosan kiderül!

2.: Ércnél maradandóbb emléket állíték (bár kicsit rozsdállik)

Ott hagytuk abba, hogy a Marvel némi tétovázás után csak bemutatta a Fekete Párducot, de még mielőtt tovább merülnénk a történelembe, még egyszer szögezzük le, hogy ezzel a kis sztorizgatással nem az a cél, hogy ötven-hatvan-hetven évvel későbbi erkölcsök szerint ítéljük meg a kortársakat. Ahogy a múltkor írtuk: ami most ciki / megvetendő / büntetendő, az akkor széles körben kóser volt. Sőt, idővel az akkoriban felvilágosultnak és modernnek számító tabudöntögetők is túlhaladottakká válhatnak, mint például – témánál maradva – a „Tamás bátya kunyhója”.

A XIX. századi Egyesült Államok fekete rabszolgáinak kiszolgáltatottsága ma már közhely, akkor azonban bombaként robbant a könyv – a szó szoros értelmében, mert Abraham Lincoln a polgárháború kitörése után állítólag e szavakkal fogadta a szerzőt, Harriet Beecher Stowe-t: „Szóval ön az a kis hölgy, aki megírta azt a könyvet, amitől kitört ez a hatalmas háború!” Ahogy azonban erőre kapott a polgárjogi mozgalom, a sorsát békésen tűrő Tamás bátya szimpatikus alakból a behódolás megvetett szimbólumává vált a feketék körében: Amerikában kétszer is gondoljuk meg, mielőtt barátságosan „Tom”-nak titulálunk egy afroamerikait. (De tartózkodjunk a„Buck”-tól is… erre majd még visszatérünk.) Kellően ostoba emberek ebből akár azt is levezethetik, hogy H.B.S. már akkor is rasszista volt, amikor megírta a feketék jogaiért szót emelő könyvét.

RSS | Szabványos XHTML & CSS