Holonet Hírek
- Írta: Recsi
Holonet Hírek***Holonet Hírek***Holonet Hírek***Holonet Hírek***Holonet Hírek
Munkát keresők, figyelem! A Fondor Űrhajógyárak Zrt. droidszerelőt keres időszakos munkára. Biztos, a Birodalom által garantált fizetés, teljes ellátás. Súlytalanságban és bolygóközi robbantási (égitestrobbantási) munkavégzésben való jártasság előny! Elsősorban fiatal, erős, agilis munkaerő jelentkezését várjuk. A Birodalom garantálja, hogy a munkaszerződés lejárta után többé semmire nem lesz gondja. Gondolja meg, jó pénz és kiszámítható jövő! Fondor Űrhajógyárak Zrt.! Jelentkezés: Griff admirálisnál személyesen. A hirdetés a KRG (Kendra/Recsi/Galen) stúdióban készült.
Holonet Hírek***Holonet Hírek***Holonet Hírek***Holonet Hírek***Holonet Hírek
Dupla döngölés!
- Írta: talgaby
És igen! Eljött a pillanat, melyet már mindenki tűkön ülve várt! Ismét megnyitja kapuit a Mortal Kombat-részleg (nem mintha eddig zárva lett volna), hogy vadonatúj pofonokkal kényeztesse ennek az igencsak egyedi világnak minden rajongóját. És nem is mindennapi a visszatérés, mert rögtön egy közel félszáz oldalas füzettel nyitjuk ezt az évet!
Tavaly, a Tao Te Zhan-saga során, vagyis a Vér és Mennydörgés, illetve a Goro: A gyötrelmek hercege c. minik oldalain tanúi lehettünk annak, amint az MK1 szereplői minden elképzelhető kombinációban összeverik egymást, illetve amint az MKII-ben felbukkant karakterek egy része minden elképzelhető kombinációban összeveri egymást. És most, a Bajnoki kiadás I. lapjain végignézhetjük, amint az MK1 ÉS az MKII szereplői minden elképzelhető kombinációban összeverik egymást. Félszáz oldalon. Vagyis nem nagyon kell attól tartani, hogy sok üresjárat lesz a füzetben. Az ötvenből majd' negyven oldalt ugyanis tényleg arra szánunk, hogy végignézzük az összes elképzelhető párharcot.
A sztori ismerői persze most gondolhatják, hogy egy általános tömegbunyóból hogyan lehet kihozni egyetlen győztest és mellé elvarrni a Tao Te Zhan-os szálat. Az utóbbit végül elég egyszerűen, egy mindennél nagyobb bunyóval, ám ami az elsőt illeti, őszinte leszek, ott vannak homályos foltok. A lényeg, hogy az lesz a győztes, akinek lennie kell, de ne kérdezze senki se, hogy pontosan mikor, hogyan és mi módon érte el ezt. A lényeg, hogy ezzel véget ér az első komolyabb történetszál, ám mielőtt nekikezdenénk a másodiknak, lesz pár köztes epizódunk, amikben megalapozhatjuk majd a Harchullám eseményeit. De ezt majd márciustól. Addig is jó szórakozást az egyik személyes kedvenc epizódomhoz, az első Bajnoki kiadáshoz.
De várjatok, még nincs vége! Ugyanis a fentebbi képregény mellé társul egy újabb. Végre kikerül a tavaly év végi Scorpi karácsonyának előzménye, ami egyben a Mortal Kombat vs. DC Universe címet viselő verekedős játék történetének egyik nemhivatalos előzménye is. Az izgalmakat ezúttal maga Superman és kedvenc gyakran elhunyó MK-karakterünk, Johnny Cage szolgáltatja.
És még mindig nincs vége! Mert végre új epizóddal köszönt bennünket a Defenders of the Realm, vagyis a Birodalom védelmezői! A mostani epizód egy különleges darab, ugyanis itt bukkant fel leges-legelőször a második játéktrilógiában elég komoly szerephez jutó árnybirodalmi nekromanta, Quan Chi, aki egy csalfa csel segítségével eléri, hogy a Földet védelmező mind a féltucat harcos egymás torkának ugorjon. És mindezt azért, hogy megszerezze magának a sorozat megközelítőleg nyolcvanadik rejtélyes, ámde roppant nagy hatalmú ereklyéjét.
És még mindig van! Lassan már kezdek úgy hangzani, mint egy zenebohóc. Az utolsó frissítés egy vadonatúj történetszál első felvonása, amelyben bemutatásra kerül a Shaolin Monks világa és cselekménye. A közel fél évig tartó sztoriban elég komoly eltérések lesznek az eddig megismert eseményektől, annak ellenére, hogy a játék az MK1 és az MKII végei közt eltelő időszakot öleli fel. Már csak azért is, mert az eredetileg egy éves szakasz itt mindössze néhány nap alatt lezajlik. Az első három epizódban a történet három főszereplőjét ismerjük meg közelebbről, elsőként a főgonoszt, Shang Tsungot.
Fátum újracsobbanása
- Írta: talgaby
Sziasztok!
Nem csak Póklány tért vissza ezen a héten a több mint egy éves szünetéből, hanem a Heroes Reborn is. Bizony, akármilyen hihetetlen, ennek a sztorinak még mindig nincs vége. És még bő egy éven keresztül fogtok itt találkozni vele a Zsákon.
Történt ugyanis, hogy a Marvel csődje utáni meglehetősen hektikus időszakban, amikor a képregények olvasótábora a töredékére zuhant és szó szerint százezrek jöttek rá, hogy talán mégis igazuk van azoknak, akik szerint a Spawn és Liefeld image-es borzalmai tényleg a mainstream képregénykiadás legalja (a kiadó piaci részesedése a töredékére zuhant), a Marvel felfedezte hogy a négy nagy v2-es szériája (Fantasztikus Négyes, Bosszú Angyalai, Vasember és Amerika Kapitány) meglehetősen jól teljesítettek, sőt, igen népszerűek voltak. Ám ahelyett, ahogy mostanában szokás, legalább tizenhét oda kapcsolódó sorozatot nyomtak volna ki három hónap alatt, mára szinte példa nélkül álló módon a marketingesek ésszerűen gondolkodtak és tettek egy óvatos tapogatózást. Ennek az eredménye az úgynevezett "ötödik hét", ami azért viseli ezt a nevet, mert az egész brancsot egy olyan hónapban dobták ki, amikor öt szerda volt, és igen, ezek az ötödik héten jelentek meg. Ez a nagy magyarázat mögötte. Ugyanakkor ez az egyetlen épkézláb összefoglaló név erre a hét füzetre, így sokszor láthattok majd így hivatkozni rájuk.
A legelső rész ezek közül, a Doomsday, amit magyarul kénytelen voltam Fátum napjának nevezni (ha vége lesz a sztorinak, megértitek, miért nem Ítéletnap lett, hiába az apokaliptikus felvezető), nem túl meglepő módon Fátummal foglalkozik, aki egy fiaskó miatt - melyre a Fantasztikus Négyes v3-as sorozatában került sor - egyszer csak Franklin Richards világán találja ismét magát. Amit nyakig elöntöttek vízzel az atlantisziak, és az egész bolygó egyfajta Waterworld/Mad Max/Judge Dredd/ami-eszedbe-jut-még-posztapokaliptikus-sci-fi világ hibriddé alakult át, az emberek pedig különálló, aprócska kis frakciókra oszlottak, és mindenki próbál a túlélésért küzdeni. Mint kiderül, maga Fátum is, bár ő nem zavartatja sokáig magát, és rögtön nekiáll, hogy meghódítsa az egész világot (snitt).
Mostanában valamiért elég gyakran bukkan fel nálunk ez a világhódításos téma. És az a vicces benne, hogy abszolút nem szándékos.
A füzet különlegessége, hogy ez volt Genzo első beírása tán, de az biztos, hogy hozzánk ez készült el legelőször. Egyben az ő felbukkanásának köszönhető, hogy idén egyáltalán beindult végre ez a sorozat is, amivel végre végleg lezárjuk remélhetőleg a HR-t, így aki késztetést érez rá, nyugodtan hálálkodhat neki egy sort érte a fórumon, a Fantasztikus Négyes témájában. Ugyanis Fátum főszereplése miatt a következő 13 füzet a HZs szempontjából az F4 alá lett rendelve.
Ó, igen, még valami: ha a képek néhol csúnyán agyonmosottnak tűnnek, azért elnézést. Ez a hét füzet egyike volt a legelső kísérleti példányaimnak, amivel egy új receptet kísérleteztem ki képjavításhoz, így előfordulhat, hogy némelyik nem sikerült túl fényesre.
FIGYELEM!
Valami oknál fogva egy hibásan konvertált köteg került fel a szerverre. Nem tudom, mi történt, de nem vettem észre, hogy egy erősen visszarontott minőségű csomag ment fel. A dolog most (16:00) javításra került, aki már letöltötte, az szedje le újra. A képnézegetőben lehet, hogy párszor frissíteni kell, hogy minden (de főleg a duplaoldal) helyrejöjjön. Bocs mindenkitől.
A rémálmok hajója útnak indul...
- Írta: Aldarion
Sziasztok!
Bram Stoker óta sokan sokféleképpen vetették már papírra Drakula és más, hozzá hasonló vérivó lények történeteit. Voltak köztük remekművek és silányabbnál silányabb alkotások is, és itt most nem kívánom megnevezni, hogy az én véleményem szerint mi hová sorolandó, hisz mindenkinek szíve joga egyéni ízlése szerint elbírálni az Alkonyatot, a Fekete Tőr Testvériséget vagy a tucatnyi mostanában született vámpírregény akármelyikét. Azonban attól még tény, hogy Anna Rice regényciklusa, a Vámpírkrónikák ettől még a műfaj igazi klasszikusának tekinthető, s nincs ez másként George R. R. Martin regényének esetében sem, melynek képregényre adaptált változatának első fejezetével ma minden érdeklődő megismerkedhet.
A bevezetőmben nem véletlenül hangsúlyoztam ki Rice regényeit, hisz a Lázálom stílusában, jellegében és helyszínében is meglehetősen közel áll az "Interjú a vámpírral"-ban lefestett, 1800-as évekbeli eseményekhez. Történetünk 1857 áprilisában veszi kezdetét, amikor is Abner Marsh, a csőd szélére sodródott hajóskapitány meglehetősen furcsa ajánlatot kap a különc európaitól, Joshua Yorktól: pénzelné Marsh kapitány egy, a Mississippin még sosem látott méretű gőzhajó megépítésére irányuló terveit, ha társulhat vele, egyetlen feltétele csak annyi, hogy a részesedése mellett néha utasításokat adhasson, amelyeket gondolkodás nélkül végrehajt a legénység. Az ekkor még semmi rosszra nem gondoló kapitány elfogadja az ajánlatot és ezzel megkezdődik a kárhozatra ítélt hajó, a Lázálom építése... A magyar változatot én készítettem, a borítókért beigli69 felel. Jó szórakozást!
Pőre, de dőre?
- Írta: talgaby
Sziasztok!
Idei első, és sajnos valószínűleg utolsó Byrne-féle Fantasztikus Négyesünkben egy félig-meddig jubileumi szám kerül terítékre, hogy lezárja a közel negyedezer oldalra rúgó ötödik gyűjteményes kötetünket. A 275. szám egyértelműen egy töltelékrész, aminek az a célja, hogy oldja egy kicsit a hangulatot, mielőtt belekezdenénk a következő nagyobb történetszálba, ami a csapat egyik legtragikusabb időszakának előszele is lesz egyben.
Ám addig is itt van ez a füzet, melyet egyértelműen Farek apónak kell ajánlanunk, Amazon egyik legnagyobb, bár hajlott korú rajongójának, ugyanis az F4 legzöldebb tagja jelen füzetünkben meglehetősen központi szerepet kap. De hogy egészen pontosak legyünk, nem őkörülötte forognak most az események, hanem az átlag magasságú férfiak számára legszembeötlőbb "adottságai" körül.
Na ja, egy cicis rész egy Fantasztikus Négyes-füzetben. Ezt is megértük.
Mielőtt valaki komolyabb erotikus felhangokra asszociálna és tarot-i történetek képe jelenne meg a képzeletében, azt sajna le kell higgasztani (bocs, Farek), mindössze arról van szó, hogy történetünk kezdetén a smaragdszín óriásnő egyik kedvenc időtöltésének hódol és egy szál farmershortban sütteti magát a Baxter-épület tetején abban a hiszemben, hogy itt legalább végre szabadon eresztheti a... bájait, ám egy szemfüles lesifotós és az ő teleobjektívje gondoskodik róla, hogy a bolygó egyik legnagyobb kebelmérete megöröklődjön celluloidszalagon is. (Amúgy hogy egy zöld nő miért napozik, amikor semmit se barnulhat, érdekes kérdés.)
Amazonnak természetesen ez nem különösebben tetszik, így fogja értetlenül pislogó újdonsült ismerősét/leendő pasiját és elráncigálja őt a lesifotós magazinjához, hogy igazságot tegyen. Ha kell, Jennifer Walters ügyvédnőként, ha kell, kicsit zöldebb módon. Johnny Storm pedig keres magának egy napszemüveget.
Nagy baci
- Írta: talgaby
Sziasztok!
Mai frissítésünk nem mondható túl termetesnek a maga egy tucat oldalával, mégis egy érdekes dolgot vetít előre. Mégpedig egy új sci-fi sorozatot, melyet a CO-Mix háziasszonyával, Kendrával együtt prezentálunk majd nektek májustól előreláthatólag egészen jövő júniusig. Flash Gordon után egy újabb klasszikus ponyvahős modern újragondolásáról van szó, akinek az új sorozatát a legtöbb licencelt címmel bíró amerikai kiadó, a Dynamite Entertainment jelentette meg 2009. és 2010. között. A szemfülesebbek már kitalálhatták, hogy a Buck Rogersről van szó, aki bizony bő nyolcvan éve bukkant fel először kitalálójának, Philip Francis Nowlannek hála. Egészen pontosan egy 1928-as ponyvamagazinban debütált, hogy aztán 1929-től képregénycsík váljon belőle, ami egészen 1967-ig folytatódott. A képregénycsíkot amúgy a Dille szindikátus (későbbi, ismertebb nevén a National Newspaper Syndicate, vagyis a Nemzeti Hírlap Szindikátus) közölte és egyben vette meg a jogát, ezért fogtok majd a mostani füzetek kreditoldalán az ő jogutódjaik nevével találkozni az alkotóé helyett. (Hogy pontosan miként érte el a Dille-család, hogy a karakter jogait birtokolják 2010. után, amikor a törvény szerint akkor járt volna le a szerzői jog rajta, már más ügy.)
A most kikerülő nulladik számról sokat nem lehet elmondani. Nulladik szám, a lényege, hogy képet adjon majd a sorozatról. Ezért is kerül ki most nálunk, három hónappal a sorozat indulása előtt. Kapunk egy rövid betekintést Buck személyiségébe és a XXV. századi technológiába, plusz felbukkan egy tipikusan Buck Rogers-es ellenség is néhány űramőba formájában. A sztori igazi érdekessége, hogy az alkotók ezt szánták a sorozat legutolsó epizódjának, vagyis gyakorlatilag a következő füzetek egyfajta visszatekintésként foghatók fel - annak ellenére, hogy amint azt látni fogjátok majd, Buck szemszögéből, valós időben narrálva íródtak -, ám hogy ebből mi lett... majd idővel meglátjátok. Addig is jó olvasgatást a nulladik részhez, és jövő hónapban készülhettek, mert végre lemegy a Flash Gordon-minink maradék két része is márciusban és áprilisban.
Ó, és igen: a letöltő fejléce csak átmenetileg fog ilyen rondán kinézni, amint lesz megfelelő mennyiségű füzet alatta, a szöveg is a helyére igazodik majd. Sajna ez az XML-táblázatok egyik nagy hátránya.
Útkeresés
- Írta: talgaby
Sziasztok!
Ahogy ígértem, ma végre, hosszú-hosszú kihagyás után, folytatódnak oldalunk kabalafigurájának, Póklánynak a kalandjai, hála Sepinek, aki nemcsak beírja őket, de az elkövetkezendő időkben a füzetek továbbra is az ő szkennjeiből készülnek.
A még valamikor tán 2009-ben megnyitott, harmadik gyűjteményes kötetünk második fejezetében, szám szerint az 52. számban visszatérünk a megszokott történetmederbe, habár a füzetet most is Maynek, mintsem Póklánynak szenteljük. Az előző kötet kissé zűrös eseményei után szereplőink arra kényszerülnek, hogy átértékeljenek magukban néhány dolgot, ami egyben súlyos döntések meghozásával jár együtt. Ilyen például az, hogy Peter Parker jubileumot ér el, amikor immáron kerek kétszázötvenedik alkalommal fogadja meg, hogy felhagyott a pókemberséggel és többet nem ölti magára a jelmezt (spoiler: még fogja... nem egyszer).
Persze minket most May érdekel, aki továbbra is a saját felelősségérzete miatt rágódik, mert egyrészt ott van a családja, akiknek segítenie kellene, a barátai, akiknek segítenie kellene, meg fél New York, akiknek Póklányként kellene segítenie, és ahogy az egyetemi mondás is tartja: "Diploma. Alvás. Élet. Kettőt választhatsz." Ilyenkor persze jól jön, hogy egyes barátai tisztában vannak a kettős életével, így segíthetnek neki határozni a későbbi élete felől. Még ha ezt egy nem éppen burkolt célzás formájában is teszik, mint egy bizonyos démoni igazságosztó.
Kémcsavar
- Írta: talgaby
Sziasztok!
Először is, üdvözlet mindenkinek az első hétfői frissítésben. Ahogy az évadnyitó hírben már megírtuk, a következő négy hónapban ez a nap a női főszereplőjű sorozatoké, onnan is legfőképp a Macskanőé, ám mielőtt visszatérnénk a DC femine fatale-jéához, befejezzük a tavaly év végén megkezdett nagyon rövid kis mini-részlegünket, a Fekete Özvegyet. A múlt évtized első felében, a Marvel Knight alkiadó nagy felemelkedésekor kiadott Black Widow-minik egyike voltak azoknak, amiket szerencsére nem foglaltak le a csoportos kedvezmény igénybevételével előttünk, továbbá amiknek tavalyelőtt megjelent egy nagyon jó minőségű digitális változata, így szinte bűn lett volna kihagyni az alkalmat, hogy az első mini után ne ismertessük meg veletek az immár Greg Rucka, a szuperhősök krimijeinek nagymestere által jegyzett kémsztorit, aminek rögtön a legelején tanúi lehetünk annak, miként kapcsolja le a S.H.I.E.L.D. Moszkvában Jelena Belovát, az előző miniben felbukkant új Fekete Özvegyet, hogy aztán Natasa vezetésével egy olyan nagyszabású cselbe keverjék bele, amiben Furyn túl benne van a fél S.H.I.E.L.D. és még Fenegyerek is részese a játéknak. A tét nagy, ám hogy mi, azt egyelőre homály fedi.
Történetünkben nagy szerepet kap az identitáskeresés, az én felfedezése, és ami még főbb, milyen árat hajlandó fizetni valaki azért, hogy elvégezze a munkáját... és milyen árat hajlandó elviselni a lelkiismeret ugyanezért. A kémjátszma itt, akármilyen fura, másodlagos, és a főszereplőnk sem Natasa, ugyanakkor Jelena sem. Kettejük életének párhuzamai és ellentétes aspektusai érdekes témakör lehetnek, vagyis lehetnének megfelelő fórumos aktivitás mellett. Mindenesetre érdemes a fentebb leírtak alapján szemlélni majd a sztorit, de legfőképp akkor lesz érdekes, ha minden részlet ismeretében az ember újra átolvassa majd. De erre még ráérünk, hisz a hétfői részleg csak minden második héten jelentkezik (a Fantom mellett ez az egyetlen most, ami nem a hónap ikszedik hetéhez, hanem csakis a páros-páratlanhoz kötött), így az összes kérdésre csak márciusban kapunk majd választ.
És most, hogy végre sikerült a főhírt a kép aljáig gépelni (kisebbre kellett volna venni a méretet), jöjjön egy kiegészítés. A rovatomban most elég nagy a forgalom, a decemberi eladási lista és a világ elfoglalására törekvő (snitt) leendő zsarnokoknak szóló tanácsok mellé felkerül ma a tavalyi év elemzése az amerikai képregény-eladási listák szempontjából. Mondanám, hogy vannak benne érdekes dolgok, de akit nem érdekel egy piaci elemzés, annak a figyelmét valószínűleg ez se hívná fel.
Előre Macragge-ért!
- Írta: Aldarion
Sziasztok!
Mint azt tegnap megígértem, ma ismét én jelentkezem, mégpedig egy - számomra - különleges frissítéssel. Igen, különleges, mégpedig azért, mert ez a mai immár a 100. képregényem. Őszintén szólva én magam is alaposan meglepődtem, hogy ilyen hamar elértem ezt a bűvös határszámot, amelyet kezdő honosító koromban - talán mostanra már megengedhetek magamnak annyi egoizmust, hogy ne tekintsem magam amatőrnek ebben a "szakmában" - még elérhetetlennek tartottam, és most mégis itt vagyok. Amikor belevágtam, nem is gondoltam volna, hogy - mint azt talgabytól nemrégiben megtudtam - néhány év alatt a Zsák egyik legolvasottabb honosítója leszek (nem az egyik... A legolvasottab :) - tg), noha ez valószínűleg nem annyira az én érdemem - legfeljebb az ízlésemé -, sokkal inkább a műfajoké, amikkel foglalkozom. No de ennyit rólam, és térjünk rá a mai frissítésünk témájára.
Mint azt a szemfülesebbek már bizonyosan észrevették, ma egy eddig nem látott fejléc díszeleg az oldal tetején, szereplői pedig a három kedvenc űrgárdista rendházam egyikének, az Ultramarinoknak tagjai. S noha eredetileg csak ideiglenesnek szántuk, Predash mester annyira kitett magáért, hogy mostantól ez fog odafent virítani, valahányszor Warhammer témájú frissítés kerül a terítékre.
Noha eredetileg úgy terveztem, hogy most a soron következő kötettel, az Exterminatussal folytatom a Warhammer sorozatunkat, egy decemberi fejlemény miatt úgy határoztam, hogy átlépem azt és előbbre vesszek egy későbbi kötetet, mégpedig az Ultramar védelmezőit - ami azért sem okozhat gondot, mivel semmiféle kötődése sincs a korábbi történetekhez. Természetesen később még visszatérünk a kimaradt történetekhez, de arról majd a maga idejében szót ejtek. Most tehát "kéküljünk". Jelen történetünk Graham McNeill Ultramarinok című regényciklusának harmadik és negyedik kötetével párhuzamosan játszódik, főhőse pedig az Ultramarinok rendjének negyedik százada. Amit az előzményről fontos tudni, az az, hogy a század a második regény során a Tarsis Ultrán összecsapott a tyranidákkal, és komoly veszteségekkel hagyták el a csatamezőt, ráadásul vezetőjük, Uriel Ventris kapitány megszegte a szent Halálesküt, aminek következményeként a Macragge-erőd ura, Marneus Augustus Calgar büntetőhadjáratra száműzte a kapitányt. Ezalatt a század fiatal, állhatatos tisztje, Learchus őrmester hozzálátott a megtépázott negyedik század újjászervezéséhez. És itt kezdődik el ez a történet, melynek magyar változatát én készítettem, a borító pedig ezúttal is beigli69 munkája.
Tegnap egy különleges frissítést ígértem, és nem is szándékozom csalódást okozni, így most már azt hiszem, itt az ideje szót ejtenem a mai nap különleges tartalmáról. Ez pedig nem más, mint a tavaly decemberben megjelent, HálóZsák verziós felirattal ellátott Warhammer 40K - Az Ultramarinok című animációs film, melyet az alábbi képre kattintva tekinthettek meg:
A magyar felirat a Recsi és az én közös munkám eredményeként született. Jó szórakozást a filmhez!
Végezetül pedig valami, amit fontosnak érzek tisztázni: az Ultramarin kis hazánkban elterjedt és helytelen fordítása az Ultragárdista. Ezzel a ferdítéssel az egyedüli probléma az, hogy nem vették figyelembe - és így nem is adták vissza - a rend nevének hármas eredetét: csupán az Űrgárdista (Spacemarine) és az Ultragárdista (Ultramarine) összecsengésre figyeltek oda, holott ennél többről van szó, hiszen a rendház elleznőrzése alá tartozó területet is Ultramarnak nevezik, illetve a csatapáncélzatuk színe is az ultramarinkék. Kritikus hajlamú olvasóink ezt vegyék figyelembe, mielőtt esetlegesen nekem szegezik a kérdést, hogy "Miért nem Ultragárdistának fordítottad?" Köszönöm!
Hát, kissé hosszúra nyúlt a mai bejelentkezésem, de azért remélem, hogy mindenkinek megérte végigböngészni ezt az írást. Jó szórakozást!
Új veszedelmek
- Írta: Aldarion
Sziasztok!
Mit ne mondjak, hamar elszaladt a január - legalábbis nekem -, bár lehet, hogy ti, újdonságra éhes olvasók, ezt másként éltétek meg, mint mi, az egész éves hajtásba belefáradt honosítók, de mint azt már többen is észrevettétek, ismét itt vagyunk, és tovább ontjuk a várva várt képregények újabb fejezeteit.
Ennek örömére, mint ahogy azt már talgaby cikkében olvashattátok, ma én jelentkezem, első ízben a 2011-es esztendőben, mégpedig nem mást hoztam el nektek, mint a World of Warcraft soron következő, tizenhatodik fejezetét, mellyel végre folytatjuk a legutóbb megkezdett történetszálat. A sárkány halott, a dolgok helyrebillentek, ám máris újabb cselszövők figyelik árgus szemekkel gyanútlan - ám közel sem védtelen - hőseinket. Brollt egy rejtélyes hívás elszólítja a Varian és Thrall közelgő találkozójára készülődő Theramore-ból, az ifjú Med'an pedig megtudja az igazságot rejtélyes megmentőjéről, és úgy határoz, hogy viszonozza a szívességet, és kimenti a fogságba esett Garonát az élőholt mágus, Stasia karmai közül, csakhogy még maga sem tudja, mekkora fába vágta a fejszéjét. Eközben a félork orgyilkos végre szembekerül az Alkonypöröly vezérével, aki akarata ellenére egy újabb munkát kényszerít rá, így az Theramore felé veszi az irányt, ahol a sokéves háborúskodás után első ízben készülnek tárgyalóasztal mellé ülni az emberek és az orkok vezetői...
A honosítást én végeztem, a borító szokás szerint beigli69 munkája.
És ha már Warcraft, akkor természetesen Azeroth történelme! Cikksorozatom immáron - szintén - tizenhatodik részében egy egészen új fejezet taglalásába kezdünk bele, mégpedig a híres-hírhedt Warcraft III cselekményébe, azokból is rögtön elsőként az Ostor eredetéről, Lordaeron és a nemeselfek fővárosának, Quel'Thalasnak pusztulásáról és Arthas bukásáról is szót ejtünk. Jó szórakozást!
És még egy felhívás így a végére: mint az korábban már elhangzott, mostantól alkalmanként szombaton és vasárnap is frissítek. Nem árulok zsákbamacskát, hanem most itt elárulom, hogy ez a hétvége pontosan ilyen lesz, így a Warhammer szerelmeseinek érdemes lesz holnap is visszalátogatiuk, mert - ha minden sikerül - egy különleges frissítés fogja várni őket, de a részleteket majd holnap megtudják.