Lidércbosszú
- Írta: talgaby
Sziasztok!
Az év utolsó Megsemmisülés-epizódjában felgöngyölítjük a Lidérc című minit, hogy aztán szép lassan előkészítsük a terepet egy rég nem látott ismerősnek, Novának, akinek a kapcsolódó történetei még sokáig el fognak kísérni minket jövőre az esemény során. Ám addig is Lidérc:
Lidércünket kissé felzaklatta, hogy az akarata ellenére bebörtönözték és megpróbálták élő kenyérpirítóvá változtatni ahelyett, hogy hagyták volna, hogy szép nyugodtan megkeresse a szülei gyilkosát és kree-aprólékká szeletelje. Ennek a zaklatottságnak a börtönkomplexum személyzetének lemészárlásával ad hangot.
Ám még ott van a falanx szuperfegyver problémaköre. Erre a Szuper-Skrullal és a már többször előbukkant kalózkirálynővel együtt találnak ki egy megoldást. Amely megoldáshoz szitává kell lövetniük egy egész flottányi űrvitorlást. Fa kormányrúddal meg mindennel. Ám ehhez a mesteri tervhez még Ronnanek is lesz egy-két keresetlen szava...
Hot dog hajkurászás
- Írta: talgaby
Az év utolsó Street Fighter-képregényében tovább fokozódnak az izgalmak Sakura életében, ugyanis megjelenik ősi riválisa, Karen Kanzuki, hogy elégtételt követeljen magának a Sakurától elszenvedett sérelmekért. Az elégtételt ő természetesen úgy gondolja, hogy kihívást intéz vetélytársa ellen, majd egy megfelelően előkészített helyen és időben péppé veri a cseresznyefák virágzásáról elnevezett iskoláslányt.
A gond az ilyen szépen felállított tervekkel az, hogy könnyen kútba eshetnek. Például azon, hogy a kihívások egyetemes szabályainak értelmében a kihívott fél döntheti el, milyen módon folyjon le az összecsapás. Márpedig Sakura bármennyire magabiztos legyen a harcművészeti képességeiben, van, amiben még ő is jobb és amit jobban szeret, mégpedig enni. Nemhiába volt a példaképe nagyon sokáig Edmond Honda.
Vagyis igen, a nagy visszavágó hivatalosan is egy hot dog-evő verseny lesz. Amire Sakurának alaposan fel kell készülnie, így elhívja a különböző Street Fighter spin-off játékok karaktereit... akarom mondani, a barátait, hogy segítsenek neki edzeni. (Valószínűleg az ő felbukkanásuknak semmi köze az UDON akkoriban tervezett Rival Schools-sorozatához...) Amely edzés... szokatlan. De egy japán játék feldolgozása esetén talán annyira mégse.
Ó, és közben Dan tovább szövögeti fondorlatos terveit, amelyekkel a tanítványává akarja "fogadni" Sakurát. Még akkor is, ha közben óriástéglák potyognak a fejére az égből. Keményen.
A bunyó persze itt nem ér véget, elvégre haladni illik a Mortal Kombat karakterlapjaival is. A mai adagunkban a halandók nem nagyon képviseltetik magukat, az emberek meg sehogy, de hát ezért szép és változatos az MK felhozatala. A mostani alanyaink: Quan Chi, Raiden, Rain, Reiko, aki vagy Shao Kahn, vagy nem; Reptile és végül a nem túl sok játékban felbukkant Sareena, aki egyben az igen terjedelmes S betűs részleg felvezető karaktere is egyben.
Conan ceménykedik
- Írta: talgaby
Habár 1990-ben, a kilencedik Hepiend magazin megjelenésének eredeti időpontjában az "olyan kemény vagyok, hogy a rám lőtt golyókat is visszalövöm az ellenségeimre" jellegű akcióhősök még fénykoruk alkonyának legfeljebb csak a kezdetén voltak, és a Marvel saját, külön bejáratú fegyvermániás szociopata sorozatgyilkosa, a Megtorló is kezdett egyre népszerűbbé válni - köszönhetően annak, hogy a képregényekben csak akkor kezdett beköszönteni a fogvicsorogtató, keménykedős főhősök korszaka, nem kis mértékben köszönhetően a tehetségtelenségükről méltán híres Liefeld-McFarlane párosnak és a leghűbb követőiknek... a mostani részben egy deka géppisztolyt nem fogtok látni. Ugyanis erre a hosszas bevezetőre azért volt szükség, mert a tagságból gyakorlatilag senki se elérhető azon egy ember közül, aki olvasta is ezt a füzetet és tudott volna ide egy érdekes, színes hírt írni.
Habár végső soron a hír így is színes, elvégre sötétbarna alapon világosbarna. De ha esetleg valaki azt mondaná, hogy ez csak monokróm, annak itt van némi szín is.
Szóval most Conan jön. A barbár. Roy Thomas feldolgozásában, mert lehet vitatkozni azzal, hogy ő vagy Kurt Busiek találta el jobban a karaktert képregényben, abban nem, hogy Thomas zseniálisan vitte anno a sorozatot és képes volt teljesen hűen követni Howard hagyatékát. Igaz, ebből a mostaniban sok nem fog érződni, mert ez elvileg egy eredeti Conan-novella feldolgozása, persze némi cenzúrával. (Egy eredeti Howard-kötetben az a lány a második fejezet elejéről tuti nem viselt volna nyakláncon kívül semmit, de hát az amerikai ifjúságot, mint tudjuk, semmi sem taszítja annyira az erkölcsi és egyéb fertőbe, mint egy félpucér csaj látványa. Csoda, hogy a konzervatív amerikai családokban egyáltalán van gyerek...) A történet amúgy meglehetősen hosszú, ugyanis egészen a magazin megszűnéséig, a 12. számig fog nyúlni, ám ennyire ne szaladjunk előre, olvasgassuk inkább, ahogy Conan meglátogatja kedvenc sziszegő istenünk, Szet egyik lakályos kéróját. És persze kaszabol egy keveset és megdönt egy szemrevaló nőnemű egyedet. Mert azért van, ami egy Conan-történetben sosem változhat, és remélhetőleg soha nem is fog változni.
Ezen kívül szolgálati közleményünk még, hogy ez a bekezdés tovább bővíti a hírünk hosszát. Ja, meg Ben Reilly, fáradhatatlan krónikásunk, a türelem élő megszemélyesítője és egyben a Marvel Enciklopédia egyedüli gondozója s bővítője, meghozta nekünk a legújabb bejegyzést egy csapatról, ami ugyan kb. fél panel erejéig sem található meg egyetlen itteni képregényünkben sem, cserébe viszont vegyétek némi reklámnak nitro oldalához. Aki ugyan bevallottan nem kedvel senkit és semmit (ha nem hiszitek, keressetek rá a fórumon, ott van), de talán mégis örül ennek a semmiből jött ingyenreklámnak. Amúgy az X-Erő (X-Force) nevezetű mutáns rendfenntartó és hivatalos tomporbehorpasztó kompániáról lenne szó.
Rovarirtás
- Írta: Aldarion
Sziasztok!
Ma egy kissé eltérünk a megszokott rendszertől, mert bár szerda van, mégis én jelentkezem. Mégpedig a sci-fi szerda szellemében nem mást hoztam el nektek, mint a Gears of War idei utolsó, szám szerint tizenegyedik fejezetét.
A Meddő című történetünk harmadik részében a Delta-tagok legutóbb szerzett kellemetlen ismerősük áldatlan tevékenységének hála rövidesen szükségét érzik majd egy jó alapos rovarirtásnak a jilane-i szülészeti klinikán, és ennek megfelően természetesen munkához is látnak. Ám a rovarbarátok megnyugtatására közlöm, hogy bizony az ellenfeleiket sem kell félteni, mert igen alaposan megszorongatják a jól képzett katonákat. Ám az újonnan képbe került amazonok még a tesztoszteron-titánoknak is tudnak pár új fogást mutatni, mikor a harcra kerül a sor.
A látványos akciókban és rengeteg szörnycafatban bővelkedő sorozatunk újabb fejezetének magyar változatát kivétesen egyedül készítettem el, de ettől még reményeim szerint sikerült hoznom a megszokott színvonalat. Jó szórakozást mindenkinek!
A fejlődés útján
- Írta: Galen
A két héttel ezelőtti komorabb témájú Giovanna után a mai napon egy könnyedebb, átlagosabb, de korántsem szürkébb és remélhetőleg hasonlóan sikeres krónikás Fantom-történettel megyünk tovább, melynek címe: Gyilkosok Moszkvából. Főszereplőnk ezúttal a hetedik Fantom - akit már a HZs-ról is jól ismerhet mindenki a nagysikerű Tűz a királyi palotában sztoriból, illetve a Semic-féle sorozat Hanta boszorkánya, valamint a Sanloi kifosztása című történeteiből -, aki 1697-ben egy hollandiai hajógyárba vetődik, ahol is egy nem mindennapi áccsal találkozik. A történetből viszonylag hamar kiderül, kiről is van szó, és hogy mi köze is van mindennek Moszkvához. A mai szám Sverre Arnes (akit ismerhetünk a Korzan - A dzsungel királya című Kandi Lapok szám kapcsán) és Hans Lindahl műve, míg a magyar változatban a megszokott gárda működött közre. Megemlíteném, hogy a szokásoknak megfelelően a fórumon új napi képsor indul Lecke a dzsungelben címmel, természetesen Micho jóvoltából. Két hét múlva pedig még találkozunk, jó szórakozást!
Utóiratként meg ideszúrnám, hogy a két héttel ezelőtti Giovanna című történet borítója egy kis korrekción esett át. Utólag kiderült, és azt a pajtások finoman jelezték, hogy: "Lenke, ezt eba**tad!" (Ga-Lenke). Szóval ez egy krónikás történet volt, és nem sima, így utólag az elkészült borítót beleszuszakoltuk a már megszokott "Krónikás keretbe" (ne aggódjatok, úgy próbáltam csinálni, hogy Giovanna mellei azért látszódjanak).
Aki gyűjtő, az legyen szíves elvágtatni a Giovanna történethez (itt feljebb a link), és legyen szíves, töltse le a borítót, aki azt se tudja, miről beszélek, azt is puszilom.
Kacsamikulás
- Írta: talgaby
Sziasztok!
Mivel ez már a harmadik alkalom, remélhetőleg immár nem okoz nagy meglepetést, hogy mikuláskor némi Disney-vel kedveskedünk az ifjabb olvasóknak, és persze azoknak az idősebbeknek, akik e sorok írójához és még nem is olyan kevesekhez hasonlóan idősebb korukban is nagy rajongójuk maradtak a Disney-képregényeknek.
Az immár hatodik, 100 oldal feletti terjedelmű válogatásunk ismételten erősen kacsacentrikus lett. Aki kicsit ismeri a Disney-képregényeket, az a borító láttán már rögtön sejtheti, hogy a mester, Carl Barks néhány művének közlése után most végre sorra került a legnagyobb rajongója, Don Rosa is, a mérnökből lett hobbialkotó, aki néhány évtizede magára vállalta azt a feladatot, hogy tovább bővítse a barksi univerzum eseményeit. A most leközölt történet is ilyen, visszamegyünk Dagobert bácsi fiatalkorába, amikor még Alaszkában próbálta megcsinálni a szerencséjét, és végre megtudjuk, mi vette rá arra, hogy visszaköltözzön az Egyesült Államok melegebb tájaira.
De lesz itt még egy jövőbe tett kirándulás Szaki Dani egy távoli rokonával, amely történet amúgy az idén gyereknapkor kikerült szintén időutazós sztori folytatása; megtudhatjuk, milyen lehet a felhők lágy ölén pihenni, de azt is, hogy a túl sok nevetés bizony akár káros hatással is lehet a szervezetre... és persze nem maradhat el az alkalomhoz illő történet is, egy karácsonyi sztori, amelyekből viszont az évi két kötetes ütem miatt kezdünk vészes gyorsasággal kifogyni. Mindenesetre idén még van, és bár ezt most nem Barks írta, mégis hangulatilag igyekszik az ő hagyományait követni.
És a végére maradt az aktuális Disney Italia-féle történet, amit ráadásul Fecchi rajzolt, de nem csak ez a sztori különlegessége. Hanem az, hogy aki alaposan odafigyel a történetre, az igen hamar felismerheti, melyik roppant híres filmre hajaz Dagobert bácsi virtuális kalandja.
Jó olvasgatást a történetekhez, és ne feledjétek, találkozunk ismét 2011 gyereknapján.
És most egy újabb felhívás: A főoldalra kitettünk egy rövid listát azokról a sorozatokról, amik jövőre debütálnak a HálóZsákon. Ezzel a felméréssel csak arra vagyunk kíváncsiak, mit vártok a leginkább a jövő évben, de nem csak emiatt került ez most bele a hírbe. Hanem azért is, mert a fórumunk Szavazások, játékok c. topicjai közt megtalálhatjátok ennek a listának egy jóval bővebb (21 tagú) változatát, ahol nem csak egy, hanem hét sorozatra is le lehet adni a voksot. Tudjuk, hogy sokan nem fórumoznak és rengeteg olvasónk akad, aki nem is regisztrált oda, de aki mégis, az legyen olyan jó, szánja rá azt a két percet. Előre is kösz mindenkitől!
Vég és Kezdet.
- Írta: Aldarion
Sziasztok!
December első vasárnapját mi mással is töltheném ki, mint a soron következő World of Warcrafttal? A mai fejezet, mint azt a cím is sugallja, kettős szerepet tölt be a sorozaton belül, hisz egyszerre epilógusa az Onyxia elleni küzdelemnek és prológus egy új, merészebb és nagyobb horderejű történetszálhoz, mely alaposan felforgatja hőseink és egész Azeroth életét.
Egy régi - sokak számára - kedvenc szereplő kiválik a csapatból, helyette azonban kapunk jó néhány újabbat: egy titokzatos félork nőt (a bal oldalon), egy élőholt mágust és egy fiatal fiút, akiben legalább három faj vére csörgedezik... No és persze ellenfelekben sem lesz hiány, bár róluk egyelőre csak annyit, hogy a Lángoló Légió újabb talpnyalói ők, akiknek keze messzire elér a Horda és a Szövetség sorain belül is.
Emellett pedig ismét frissült a rovatom is, ez alkalommal nem mással, mint a Szövetség és a Horda című fejezet utolsó részével, amelyben szó lesz nerubián pókurakról, az ekkor még halandó Kel'thuzadról, az Ostor születéséről és a régi Szövetség darabokra hullásáról. Jövő hónapban pedig belecsapunk az utolsó előtti nagy fejezetbe, mely a Warcraft III történetét részletezi majd. S ha már itt tartunk, még egy észrevétel ezzel kapcsolatban: a most induló történet szorosan épül a Warcraft történelmének eseményeire, számos fő és mellékszereplő komoly múltra tekint vissza, számos múltbéli konfliktus kerül majd felemlegetésre, melyekről vagy már volt, vagy még ezek után lesz szó a rovatomban, így ajánlom mindazok figyelmébe, akik esetleg kevésbé - vagy egyáltalán nem - ismerik a világ háttértörténetét.
A magyar változatot én készítettem, a borító ezúttal is beigli69 munkája. Jó szórakozást hozzá!
Végezetül pedig egy megjegyzés: Eme sorozat honosítását pusztán kedvtelésből csinálom, aki nem szereti, az ne olvassa, aki pedig olyan megszállott rajongó, hogy nem bírja elviselni a karakterek és a helyszínek nevének magyarra fordítását - amelyről egyébként egy, a fórumunkon kiírt szavazás döntött -, nos, az inkább olvassa eredetiben és kíméljen meg az olyasféle megjegyzésektől, mint például ez a közelmúltbeli gyöngyszem, amit élőszóban tolmácsoltak nekem: "De fejbe rúgnám azt a kretént, aki ezt fordítja, csak jönne a közelembe..." Mindenkinek joga van kinyilvánítania a véleményét, de erre ott van a fórum, ahol a megfelelő topikban mindezt kulturált formátumban meg is tehetitek. Az ilyenek - amellett, hogy totál elveszik a kedvem a munkától - csak újra és újra fevetik bennem a kérdést: mi a fenéért csinálom ezt egyáltalán?
Bruce Wayne börtönben
- Írta: zozi56
Ma folytatódik a jól ismert rajzfilm alapján készült sorozatunk, a Batman Kalandjai, méghozzá a hatodik résszel. A többi számot erre találjátok.
Bruce Wayne egy gyilkossági ügybe keveredik, látszólag minden bizonyíték ellene szól. Előzetesbe is kerül, a tárgyalás pedig másnap lesz. Egyetlen éjszakája maradt, hogy kinyomozza, mi is történt valójában. Vajon sikerül neki? A képregényből megtudhatjátok.
A honosítást Zerit és Shim készítette még régen, egy Charax-HZs közös projekt keretében.
Glindánál
- Írta: talgaby
Sziasztok!
Kicsit csodaszámba megy, de legalább egy idén megkezdett minisorozatomat sikerült végre ütemterv szerint befejezni. Az Oz utolsó része bizony nem volt könnyű dió abból a szempontból, hogy lehetetlen volt eldönteni, melyik kép kerüljön a hírbe, Skottie Young annyira igyekezett a legtöbbet kihozni az utolsó füzetből. Persze ehhez remek alapanyaga is volt, elvégre a filmekből már ismeretlen szakaszban találkozhatunk egy porcelánkirálysággal - ami amúgy furamód például az animeváltozatban elég sok szerepet kapott az eredeti változattal szemben -, a kalapácsfejűek nemzetségével, akiknél a fejtörés komoly nemzeti elfoglaltság; beugrunk egy erdőbe, amit egy gonosz pókszörnyeteg tart rettegésben; és végül megismerjük a Déli Ország uralkodónőjét, Glindát, a Jó Boszorkányt, aki Oz földjének legtávolabbi fővárosából uralkodik a kvarangyok népe felett. (És igen, kvarangy, nem kvadling vagy quadling.) De hogy ebből hogyan lesz bármiféle megoldása a történetnek? És mi lesz hőseinkkel? Nos, erre részben választ kapunk most... ám a mesének még közel sincs vége, ó, de nem ám! Oz páratlan országában számos mesés kaland vár még arra, hogy kicsik és nagyok is megismerkedjenek velük, és lehetőségeinkhez mérten igyekszünk majd mi is itt a Zsákon magyarul prezentálni azokat. Sajna a következő történetre, Oz csodás országára még egy darabig várni kell, de addig is talán nem árt még egyszer belemerülni az első, több mint 100 éve kiadott mesébe, immáron egy egységes kiadvány segítségével. A letöltőoldalra ugyanis kikerült a teljes történet regényformában, megszakítatlanul, bónuszként egy borítógalériával és pár karaktervázlattal.
Én, számítógép
- Írta: Farek
Nos, ahogy az már a frissítéshez mellékelt képből is látszik, egy igen erotikus és pajzán történetet olvashattok ma az Angyalokról, ami alapjaiban fogja felforgatni mindazt, amit róluk, valamint a szexuális és nemi életükről gondoltok. Vagy nem. ;)
Szóval egy kis szünet után visszatérnek az Angyalok és velük együtt mi is. Épp időben, mert így figyelemmel követhetjük, amint Vízió hatalomátvétele megtörténik a Bosszú Angyalainak 253. számában.
Miközben az Angyalok csapata a legutóbbi számban történt, Vértestvérek elleni csata után takarít, addig Vízió elmondja Fekete Lovagnak zseniális tervét a világ irányításának átvételére. És mivel a Lovag éppen fogságban van, nem sok minden van, amit ő ez ellen tenni tudna. Bezzeg, ha kezében tarthatná legendás ébenkardját… Mindeközben Vízió elindul, hogy bevégezze tervét, és uralma alá hajtsa a világ számítógépes rendszereit. Mindez rendben is megy addig, mígnem szembe nem jön a világ leghíresebb harangozója, a Notre Dame-i torony őre, Quasimodo! Na, jó, lehet, hogy nem pont ő az, de valaki, akit így hívnak, és mi is megismerjük, mert a szuperbűnözők jó szokásához híven elmeséli teljes élete történetét, rokonokkal, felmenőkkel és programozókkal egyetemben. Ahogy a Hihetetlen Családban mondanák, nekiáll monologizálni… Természetesen Víziót ez annyira untatja, hogy kénytelen ölre menni a nagyszájúval, mert az egy dolog, hogy a világ jobbá tétele érdekében áldozatokat kell hozni, de azért nem annyira nagyot, hogy szófosásban szenvedő robotok szóáradatát hallgassa az ember. Szóval győzelem vagy halál. Végül az Angyaloknak is leesik, ha nem is túl gyorsan, hogy talán nem is kicsit átverték őket, és esetleg illene tenni valamit ebben az ügyben, ha mást nem, akkor legalább pezsgőt bontani Vízió tiszteletére, és koccintani az egészségére a sikeres hatalomátvételt követően…
Ti pedig, ha tetszett, koccinthattok Hopkin és az én egészségemre, amennyiben pedig nem, virtuálisan a nyakunkba önthettek egy üveg pezsgőt az értékelőrendszeren vagy a fórumon keresztül.