Ki van itt?

Oldalainkat 497 vendég és 1 tag böngészi

  • freonix

Rovatok

A korábbi cikkek ebben a témában ezen a linken érhetőek el.

Szóval itt általában áll valamiféle semleges bevezető, ami felkonferálná a havi észak-amerikai képregényes eladási lista elemzését, de ennek most nem lenne sok értelme. Legfeljebb akkor, ha átnevezném a cikksorozatot Marvel-híradóra.
Ugyanis hiába léteznek állítólag egyéb kiadók is a tengerentúlon, amikor a Marvel egymaga majdnem nagyobb részesedéssel bír a piacon, mint az utána következő három vetélytársa együttvéve, akkor már nem igazán beszélünk versenyről.
Hogy mennyire durva a fölény? Nos…

Kezdjük ott, hogy az első tízben egyetlen nem-marveles képregény van, a közelgő videojáték, az Arkham-trilógiát (egyelőre) lezáró Arkham Knight csatlakozó képregénysorozata 73e példánnyal. Hogy érzékeltessem, a bőregér mennyire lent van most a toplistán, csak felsorolom, hogy mik előzik meg: Princess Leia, Star Wars v3, Guardians Team-Up, Spider-Gwen, Amazing Spider-Man v3, Darth Vader és Howard the Duck v4.
Igen, Howard a kacsa, akit az átlagos amerikai nagyközönség George Lucas legrosszabb filmjeként ismer (ami az előzménytrilógia fényében teljesítmény), lenyomta Batmant. Nem is kicsit, majdnem 12e példánnyal.

Persze nem ez az egyetlen kiemelendő tény. Beszélhetnénk a 150e környékén beálló Star Warsról, ami ezel a kilátásokkal az elmúlt évtized legsikeresebb ongoingja lehet; a Spider-Gwenről, ami még bőven 100e felett van, vagyis tényleg komolyan ez kellett a rajongóknak (akiknek legalább 90%-a még meg se született, amikor Gwen Stacy meghalt az ASM oldalain); a Spider-Gwen társsorozataként indult Silkről, ami majdnem 70e-rel továbbra is meglepően jól fut; vagy az újraindított Hawkeye sorozatról, ami furamód nem az Avengers 2 mozifilmet lovagolja meg, hanem az előző széria gigászi sikerét.
Az, hogy erre a DC tényleg csak egy Batmant és egy Multiversityt tud felmutatni, mert amúgy átlagosan már az Image is veri, tényleg szánalmas. Jelenleg a DC tényleg csak azért tudott kétszer akkora piaci részesedést felmutatni, mert az Image sokkal kevesebb kiadványt adott ki, ráadásul azok között továbbra is hűségesen futtatja az olyan címeket, mint a Spawn, amiket a két nagy már vagy egy évtizede elkaszált volna.

Ha már szóba került az Image, lehet, hogy lassan kénytelen leszek módosítani a cikk kategóriáin, és feltenni őket a két nagy mellé, mert jelenleg az indie kiadók listája már nevetséges, ha ők is rajta vannak: felső tízből első kilenc hely, felső huszonötből húsz. Az egyetlen igazi kihívójuk márciusban egy Jem and the Holograms és egy Ninjak volt. Előbbi eredetileg egy Hasbro-féle sikeres (amely alatt azt értem, hogy „két évig a nézettségi lista élén álló”) animációs sorozat volt a nyolcvanas években, amelyből az idei évre elkészült egy élőszereplős film (amely a szintén a Hasbro által erőltetett G. I. Joe-hoz hasonló szintű teljes bukásra van ítélve, de ez mellékes); utóbbi pedig egy újabb valiantos első szám, melynek főszereplője azon túl, hogy egy Diabolik/James Bond/Ninja Gaiden elegy, nem mellékesen a régi Valiant talán legsikeresebbnek tekintett figurája is volt. Emiatt amúgy dicséretes, hogy a mostani kiadó vezetése apránként vezette fel az univerzumában.
Ha leszámítjuk a pónik visszatérését és azt, hogy a Lady Mechanikának kijött egy hónap alatt egy új száma, talán a legfőbb hír az indie-k tetejéről az, hogy a Dark Horse a jelek szerint megpróbál Mignolára támaszkodni a senkit se érdeklő Alien erőltetése helyett: a Hellboy & the BPRD mellett belekezdtek egy új spin-offba Frankenstein Underground címen.

Kötetek terén a szakboltokban Alan Moore League of Extraordinary Gentlemenjének társkötete, a Nemo: River of Ghosts vezet. A széria amúgy megint kiadót váltott, a Top Shelf helyett az IDW dobta ki. Mögötte szép számokat ért el a Ms. Marvel második tpb-je is.
Ami meglepő a listán, hogy eléggé sok Deadpool tpb szerepel rajta a felső tízben. Ami kevésbé meglepő, hogy már megint itt van a Civil War ki tudja, hanyadik újranyomása is, meg majdnem a komplett eddigi Saga. Ja, és az Image kiadta a Sex Criminalst egybegyűjtve, negyven dollárért, a roppant érett Big Hard előtaggal…
Könyvesboltokban megint egy Naruto volt az élen (lassan ott is véget ér már végre), illetve egyszer csak derült égből visszapattantak a Walking Dead Compendiumok. Közéjük ékelődött egy Exploring Calvin & Hobbes. Ahogy a címe sejteti, ez egy Kázmér és Hubáról írt tanulmánykönyv, amit leginkább egy friss, és marha hosszú Bill Watterson-interjú miatt vesznek – már csak azért is, mert az alkotó jó egy évtizede nem igazán állt ilyen mértékben a nyilvánosság elé.

Mint fentebb már írtam, a Marvel részesedése már nem egészséges. A majdnem 42 millió dolláros márciusi bevétel közel 39%-át nyúlták le, míg a DC csak 23%-on, az Image pedig 11%-on áll. Példányszámoknál még nyomasztóbb a helyzet, 41/26/13 az arány erre a három kiadóra.
Az se volt túl igazságos, amikor a Marvel és a DC elvitte a piac majdnem kétharmadát; de most, hogy a felső három kezében van a bevétel több mint a négyötöde (ráadásul kétötöd az egyikük zsebében)… az ilyen mértékű erőfölény sose vezet jóra.
A kicsiknél is riasztó a helyzet. Az Image mögött az IDW feleakkora számokat produkált, mögötte a Dark Horse még feleannyit. Egyedül a Boom! Studios szénája áll jól, amivel ismét megelőzték az egyre jobban haldokló Dynamite-ot (példányokban nem is kicsivel).
Az egyszázalékosok közé bejutott ismét az Eaglemoss, illetve a Doctor Who képregényeknek hála a Titan Comics is. A futottak még kategóriába bejutott a Viz és az Avatar, illetve példányszámok esetében a Valiant (0,01%-kal csúsztak le róla).

A havi számok nem nőhettek a végtelenségig. Az, hogy két brutális hónap után egy normál négyszerdás márciusban mindössze négy százalékot estek a füzetek, maga a csoda. Ráadásul a kötetes eladások elég jól alakultak ahhoz, hogy a teljes iparág egy hónap alatt mindössze félszázalékos bevételcsökkenést érjen el.
Erre rájön, hogy tavaly márciushoz nézve a füzetek így is több mint 11%-ot nőttek bevételben és közel 10%-ot példányszámban, ami a drasztikus kötetcsökkenés ellenére is kihozott egy háromszázalékos növekedést.
Így nem csoda, hogy a tavalyi első három hónappal szemben az idei első naptári negyedév összelapátolt egy tízszázalékos bevételnövekedést, ami bődületes. De nem mindent lehengerlő, ugyanis a tavalyi év utolsó negyedévéhez viszonyítva ez is csak egy -12%-ra volt elegendő. Ez azért jelzi, hogy lehetnek itt tartalékok a piacban, amit még ki lehet használni… a kérdés csak az, hogy képesek lesznek-e erre.

A szokásos cikkvégi linkek:
Top 300 képregényfüzet
Top 300 képregénykötet
Kiadók piaci részesedése

A korábbi cikkek ebben a témában ezen a linken érhetőek el.

A február megmutatta, milyennek kellene lennie egy jó hónapnak az észak-amerikai képregénypiacon. Nem csak, hogy hatalmasat nőttek az eladások, de még a megjelenések között is találunk olyat, ami reménykedésekre adhat okot.

Nem emlékszem, hogy akadt-e olyan hónap e cikksorozat alatt, amelyben az IDW kiadó egyik kiadványa végzett a füzetes lista élén. Ha volt is, az biztos, hogy jó ideje már. Mindenesetre most ez történt: az Orphan Black első száma majdnem félmillió példányban ment el. A magazin amúgy egy népszerű kanadai sci-fi dráma kapcsolódó kiadványa, és a remek eladáshoz nagyban hozzájárult, hogy akárcsak egykoron a Rocket Racoon v2 nyitánya, ez is belekerült a Loot Crate-be.
Az első számok egyébként is erősek a hónapban, elviszik az egész dobogót. Második helyen a múlt havi Star Wars v3 első társsorozata, a Darth Vader ongoing nyit egy laza 264e-rel, ami mögött a Marvel tovább szítja a reményt a Spider-Gwennel, ami a brutális rajongói várakozásnak megfelelően 254e füzettel kezdett. Igen, Slott Pók-Gwenje ennyire beindított minden pókrajongót, hogy a saját sorozatának első számából többet vettek, mint a hónap két Amazing Spider-Manjéből együttvéve.
Amik amúgy nem is mentek rosszul, mindkettő 100e környékén toporgott, a hó végén kijött Darth Vader 2. számával együtt. De a Star Wars v3 se panaszkodhatott. Igaz, hogy a második szám 162e példánya meg se közelítette a nyitó egymilliót, de a negyedik helyre ez is bőven elég volt. Ha csak a Batman v2 szintjét tudja hozni, már nagyot kaszálhat vele a Marvel.

Apropó, Batman. Az egykori megingathatatlan első helyezett/dobogós a Marvel remek nyitása mellett teljesen másodhegedűs szerepkörbe szorult. Igaz, hogy a 118e példánya továbbra is kiemelkedő, de ez is csak az ötödik helyre volt elég. Talán majd jövő hónapban, amikor a mostani első három garantáltan visszaesik 100e környékére vagy az alá.
Ha már az első számok bűvöletében élünk, megemlítendő, hogy nem a Spider-Gwen az egyetlen női főszereplős friss sorozat, ami a Spider-Verse-ből nőtte ki magát. Itt van még nekünk a Silk is, ami gyakorlatilag az új Ms. Marvel vagy a Batgirl, csak egy pókos jelmezben. Habár sajna az ilyen egyszerű, de szórakoztató címek hamar elvéreznek, mivel nincs bennük elég világmegrengető esemény vagy fokcsikorgatós hentelés, amíg megmarad, addig valószínűleg eléggé stabil kedvence lesz egy kitartó kemény magnak.
És ha már csajok, nem mehetünk el továbbra sem a Harley Quinn szokatlan, ámde hullámzó sikere mellett, ami a hónapban egy bálint-napi különszámban nyilvánult meg.
Ó, és elkezdődött Bendis következő ego-stroke-ja (önálló) crossovere, a Black Vortex, amelyben a Trial of Jean Grey után ismét összeereszti a Guardians of the Galaxy v3-at az All-New X-Mennel egy nevetségesen túlnyújtott buli keretében. 13 rész… alig leplezik a szerkesztők, hogy meg akarják ismételni a Messiah CompleX-féle X-es crossoverek sikerét (ez is piszok gyorsan lemegy majd, mert legalább négy címet érint), de nagyon kétséges, hogy ez menni fog.

Amint fent láthattuk, a lista első helye lefedi a kicsik első helyét is, amit az Image egy picit zokon vett. Annyira, hogy befoglalta egymagában a következő tizenhárom helyet. Ami egy szokásos Walking Deaddel nyit, mögötte egy nem szokásos Spawnnal. Nem, nem ment el az amerikaiak esze, hogy megint Spawnt akarnak olvasni, mindössze eljutottunk a 250. számig. El is kértek érte gyorsan hat dollárt.
Az Image-tömb tartogat ezen kívül is meglepetéseket, például a Saga 25. számát – a jelek szerint mégis folytatódik ez a befejezett sorozat. Akad itt még egy Nameless is, Morrison új címe, ami a tőle megszokott módon teljesen elszállt koncepciókkal sokkolja azokat, akik még nem szoktak hozzá a skót elmerohamaihoz. A Wytches emiatt már szinte gyanús mélységekig szorult, pedig igazából egyáltalán nem teljesített rosszul most sem.

Emlékeztek még az Aspen Comicsra? Nem azért, mert megszűntek (nagyon is léteznek), hanem mert 2012-ben ott jelent meg egy érdekes steam/robot/futurepunk nyomozós sorozat Lady Mechanika néven, ami az első sztori, vagyis három szám után eléggé megállt. Annyira, hogy az írója egyszerűen alapított egy magánkiadót Benitez Productions néven, hogy végre folytassa. Nos, ennek jött ki most a negyedik száma, röpke három év kihagyást követően. De a jelek szerint megérte, mert az Image-tenger közepén összegründolt magának egy majdnem 17e-s eladást.
Szegény Dark Horse leszorult egészen a 18. helyig a Buffyval, ami mögött egy Hellboy kuporog. De legalább az Alient nem erőltetik tovább, mert most egy one-shottal lezárták az összes sorozatot. Talán újraindítják őket, de lehet, jobban tennék, ha a Conan/Red Sonja sikerét próbálnák meglovagolni.
Az IDW pihentette a pónikat, így a TMNT visszamászott a kiadón belül egy előkelő pozícióba, és a Titan is viszi tovább a Doctor Whokat. De a Valiant se adja fel, két új sorozat is indult most, viszonylag elfogadható sikerrel, míg mind a Boom! Studios, mind a Dynamite Entertainment belesüppedt a középszerűség posványába.
Kötetek terén a szakboltokban egy friss megjelenés ért el érdemi számokat, Joseph Michael Straczynski Superman: Earth One-jának harmadik kötete. (Időközben a Batman… elnézést, James Gordon: Earth One második kötetére várók lassan kimúltak időskori végelgyengülésben.)
Mögötte egyértelműen az Image nyert a Sex Criminalsszal, de a Fade Out, Saga, Chew, Trees és Walking Dead is tovább erősítették a piaci pozíciójukat.

A könyvesbolti listát öröm nézni. Továbbra is remekül fogy a Can't We Talk About Something Pleasant?, mögötte – egy Saga közbeékelését követően – pedig dupláz John Lewis képviselő March című trilógiájának első két kötete. Ami azért vicces, mert az első 2013-ban jött ki, míg a második a friss megjelenés. A sztorija az amerikai (fekete) polgárjogi mozgalmak történelmével foglalkozik; mindig öröm látni, amikor ilyen komoly kiadványok jól teljesítenek ezen a „gyermeteg” piacon.
Mégsem ez vagy Straczynski Supermanje volt a hónap meglepetése, hanem az, hogy Scott McCloud hosszú évek után egy új könyvvel jelentkezett Scupltor címen. Amiből rögtön első körben nyomtak százezer példányt, de legyen mindenki biztos benne: ennyi nem lesz elég. Különösen, ha valami csoda folytán a belőle készülő leendő film sikeres lesz.
A könyvesbolti lista fura lett most abból a szempontból, hogy mindössze három keleti fordul elő rajta, abból is egy az aktuális Naruto (egy ideig eltart még, mire kifut az USA-ban is), a másik meg az elengedhetetlen Attack on Titan első kötete. Az egyetlen újonc egy tengerentúlon friss anime, az Akame ga Kill! mangaváltozata.

Az, hogy a statisztikákban most is a Marvel tarolt, nem volt kérdéses. A mérték azonban szinte rémisztő, kora kétezres éveket idéz: 38/39%-ot (bevétel/példányszám) szedtek össze a DC 26/28%-ával szemben, és mindezt úgy, hogy nekik 107 új kiadványuk volt a DC 121-ére. Ennek a bő 16 millió dollárnak biztosan örültek a Marvel anyavállalatánál is.
De az Image-nél is pezsgőt bonthattak, mert megint lazán megvolt a 10% mindkét listán, amivel több bevételük volt, mint az IDW-nek és Dark Horse-nak együttvéve. Utóbbi nagyon lecsúszott, lassan közelebb van a továbbra is egymással dulakodó Dynamite-hoz és Boom!-hoz, mint egykori fő riválisaihoz.
És ezzel ki is fújt az egyszázalékosok listája. Az Eaglemoss ugyan nem volt messze tőle, de a többieknek most esélyük se volt bekerülni ebbe a klubba.

A kötetpiac eléggé gyengélkedett, különösen a januári szokatlanul erős évkezdéshez képest, és az itteni majdnem húszszázalékos mínusz kihatott a havi végeredményre is: -3,5/+4,5% lett a február vége januárhoz képest. Ami nem mellékesen úgy jött össze, hogy a füzetes piac nőtt.
Azért ebbe gondoljon most mindenki bele egy picit. Február, az év általában egyik legpocsékabb hónapja, füzetekben rávert a januárra. Ami egy egymilliós Star Warsszal mutatta meg, hogyan kell kezdeni egy évet. Loot Crate ide vagy oda… kalapot le előttük, de főleg (meglepő módon) a Marvel és Image előtt. (A végén még dicsérnem kell itt a Marvelt.)
Nem csoda, hogy tavaly februárhoz nézve még a gyenge szakbolti könyvpiac sem rengette meg a mérleget, ami kijött egy átlagos +14%-ra. Így az év első két hónapja egy jó 13/14 százalékos előnnyel várja a tavaszt, ami határozottabban több bizakodásra ad okot, mint a 2014-es év eleje.

A cikk végére a szokásos linkek:
Top 300 képregényfüzet
Top 300 képregénykötet
Kiadók piaci részesedése

A korábbi cikkek ebben a témában ezen a linken érhetőek el.

Egymillió.
Utoljára több mint húsz éve, a Batman 500. számának megjelenésekor mondhattuk ki ezt a számot egy amerikai képregényfüzet egyhavi fogyásával kapcsolatban. És akárcsak 1977-ben – amikor 17 éve, egy Dagobert bácsi zsebkönyv 1960-as fogyása óta vártak erre a szép, hét számjegyű értékre – most is a Marvel Star Warsa volt az, amely elhozta nekünk ezt.

Persze azonnal mondhatja valaki, hogy nem is, mert a lista 16e-rel kevesebbet mutat. Ebben igaza van, ám másfelől az a helyzet, hogy ez valóban csak a Diamond listája, és csak az Észak-Amerikába szállított példányokról.
Ugyanakkor mellette a Marvel önmagának is értékesít (akár közvetlenül, előfizetéssel, vagy egy digitális terjesztőn, a Comixologyn keresztül); továbbá a Diamond közvetlen kapcsolatban áll a brit piaccal is, vagyis oda közvetlen az amerikaiak szállítanak, a Panini közbenjárása nélkül. És persze ott van még az a nem elhanyagolható tény, hogy maga a cég is elismerte, a Star Wars v4 első számából bőven átlépték az egymilliós határt.
Ami azért nem rossz egy ötdolláros füzettől. Ó, igen, a Marvel volt annyira pofátlan, hogy rádobjon még egy dollárt, mert tudták, hogy úgyis megveszik.

Sajnos ezzel nagyrészt ki is fogyott a 2015. januári észak-amerikai képregényfüzetes eladási lista a jó hírekből. Második helyen már a megszokott Batman v2-t találjuk (azért vicces, hogy hiába a második, ha az első helyezett majdnem 900-as indexszel van felette), mögötte két Amazing Spider-Man v3-mal. Ezzel ki is fújt a 100e felettiek teljes listája.

Ugyanis az Uncanny Avengers v2 első száma más a 75e-t sem érte el. Hiába első szám, a jelek szerint az AXIS végre elég volt ahhoz, hogy az emberek lassan rájöjjenek, mégsem kéne erőltetni Remender agymenéseit… neki meg jobb volna, ha visszamenne indie-t írni.
Másfelől a másik két friss sorozat sem indított valami kimagaslóan: a Wolverines és az Ant-Man is ugyanezt a 75e körüli magasságot nézte ki magának.
Utóbbiról érdemes tudni, hogy Nick Spencer írja Scott Langgel a címszerepben, és nem is titok, hogy az egészet kifejezetten az idén mozikba kerülő Hangya miatt indították. Így legalább a bemutatóra már lesz egy tpb a könyvesboltokban.

A lista átlagos állapotát amúgy jól mutatja, hogy a Batman Eternal, ami továbbra is tartja a heti félezres esést, a decemberi 26-30. helyről felugrott 20-23. helyre. Habár egy visszaesés januárban természetes, ez azért kissé túlmutat a megszokott mértéken. Reméljük, hogy ez tényleg csak a Star Wars műve.

A kicsik körében újból az Image tarolt, megint 9 hely az övék az első 10-ből. Egyedül az IDW újabb crossovere, az Űrszekerek/Majmok bolygója vette fel velük a küzdelmet a második helyen.
De nem is ez az igazi hír, hanem az, hogy megjelent a Jupiter's Legacy 5. füzete. Emlékeztek még erre? Nem lehet könnyű, ugyanis a negyedik tavaly márciusban jött ki. Quietly továbbra sem kapkodja el a munkát, az is biztos.

A Dynamite szokása szerint bedobott még egy licencet a keverékbe, hogy hátha akad végre valami, amit vesz a nép. A mostani áldozatuk az Alkonyzóna, eredeti címén Twilight Zone, amire talán érdemes figyelni, mert Straczynski írja.
A Dark Horse időközben rájöhetett, hogy az Alien franchise talán mégsem annyira népszerű, helyette a Hellboy és a BPRD mellett végre összeeresztették Conant és Vörös Sonját. És volt annyi józan belátásuk, hogy a Red Sonja v5 íróját, Gail Simone-t kérjék fel erre a minire.
A még kisebbek közül a Valiant Valiantja nem igazán váltotta be a reményeket, de attól még dolgoznak a portfólió bővítésén, ami dicséretes. A Titan pedig még mindig itt van a Doctor Who-címekkel, ami úgyszintén.

Kötetek terén sem kezdődött rosszul az év. A Death of Wolverine HC-je simán első helyen végzett Kirkman Azatecája és a Saga-gyűjtemény előtt. A nép meg a jelek szerint annyira nem tud leszokni a 2006-is Civil Warról, hogy a potom 25 dolláros TPB-je is ott lébecol a 14. helyen.
Könyvesboltokban továbbra is első helyen áll a Can't We Talk About Something Pleasant?, mögötte egy Sagával, ami így példátlan módon egészen a harmadik helyig szorította a Walking Deadet. Ó, és a Terrible and Wonderful Reasons Why I Don't Run Long Distances sem tűnt el. Ami már érdekesebb, az a Fun Home, Alison Bechdel 2006-os GN-jének felbukkanása. Nem sokkal utána egy Civil Warral. Gyanús ez a 2006.

Az, hogy a Marvel úgy lenyomta az egész piacot, mint a bélyeget, nem igazán meglepő, figyelembe véve, hogy ők úgy passzíroztak ki ötmilliós pluszt a piacból, hogy nem kellett száz ócska 3D-s borítóval szédíteniük az embereket, inkább csak megjelentettek egy jól reklámozott népszerű címet. Ezzel aztán 41/45%-ot (bevétel/példányszám) vittek el a közösből, ami után a DC örülhetett, hogy sikerült megtartania 24/27%-ot.
Ami amúgy egy kiváló szám a számukra, mert a kiadványaik finoman szólva sem muzsikáltak szépen, de amint ez az érték mutatja, a Star Warson túl a Marvelé sem.
Döbbenetes, de az Image ilyen vízfejű listán is majdnem elkapta a 10%-ot. Egyszerűen hihetetlen, hogy a kora kilencvenes évek legtöbb tűzre sem méltó mocskát ontó trash kiadója mára az egyik legszínvonalasabb indie-vé nőtte ki magát, ami jó átmenetet nyújthat sokak számára a két nagy kommerszéből a kísérletezőbb alkotói címek felé. Anélkül, hogy egy csomó köldöknézős művészkedős képregényt nyomjon le a torkukon. (Ha még létezne ez a hazai szcéna, lehet, sokat tanulhatnának most az Image-től.)
Az IDW természetesen gond nélkül verte a Dark Horse-ot de az legalább most nem feleannyival áll a listán, mint a riválisa. A Twilight Zone-nak köszönhetően a Dynamite is visszamászott bevételben a Boom! Studios fölé, de példányokban ez már nem jött össze neki. Egy Straczynskinyi nüanszon múlott a mostani helyezésük.
Az egyszázalékosok közé beférkőzött a szokásos Eaglemoss és az Avatar (továbbra is homályos, hogyan), illetve bevételben a Viz, példányokban a Valiant is közel járt ehhez.

Az év első hónapján sok összehasonlítási alapunk nincs, és a Star Wars is alaposan torzítja a képet. Mégis, az, hogy a Diamond szerint így is majdnem három százalékot zsugorodott a füzetes piac, enyhén szólva is aggasztó.

A cikk végére a szokásos linkek:
Top 300 képregényfüzet
Top 300 képregénykötet
Kiadók piaci részesedése

A korábbi cikkek ebben a témában ezen a linken érhetőek el.

A 2014-es év 2013-hoz hasonlóan kissé hullámzóra sikeredett az amerikai képregénypiacon, ahol a két nagy kiadó, a Marvel és a DC pár trükkje szükségeltetett ahhoz, hogy a piac a naptári évben nullszaldósra jöjjön ki. Emellett az év a Dark Horse hanyatlásáról és az Image előretörésének folytatásáról szólt, de mellettük nagy átlagban kijelenthető, hogy továbbra is inkább az indie piac mozgolódik, míg a két nagy a látszólagos nyüzsgés ellenére is eléggé tespedten áll a dolgokhoz a nagy 2011/12-es felbolydulás óta. Persze ettől még mindig belőlük áll az évi összesített lista, lássuk hát, mennyire.

Habár a Marvel anyacége, a Disney kijelentette, hogy ők a képregényekkel nem támogatják a konkurenciához került szereplők filmjeit (többek között ezért nem reklámozzák még véletlenül se jó ideje a perifériára szorult Fantasztikus Négyest), az év eleje mégis attól volt hangos, hogy lecserélik a Dan Slott alatt a történelem eddigi talán legjobb Pókemberévé váló Dr. Octopust és megszüntetik a Superior Spider-Mant, hogy az amúgy egészségesen elhasaló film kedvéért visszarángassák Peter Parkert a túlvilágról. Slott szerencsére nem okozott csalódást, és az Amazing Spider-Man v3 hamar egyértelműen a Marvel vezető címévé vált. Az első számból majdnem 560e példány fogyott el, amellyel ugyan meg se közelítette a legendás obamás szám eladásait, de így is évek óta az első félmillió feletti füzetet tisztelhetjük benne. Persze ez igen hamar az ötödére esett a későbbiekben, ám az ASM v3 így is kijelentheti magáról, hogy az összes idei füzete ott van a felső ötvenben – erre a bravúrra mindössze a Batman v2 volt képes mellette.

Az év másik nagy kiugrását a Loot Crate nevű geek szeretetcsomag-összeállító cégnek köszönhetjük, akik minden hónapban egy bizonyos tematika mentén mindenféle érdekességeket tesznek egy pakkba, és ezt küldik szét az előfizetőiknek. Idén két alkalommal is egy-egy képregényfüzetre esett a választásuk, jó negyedmillióval megdobva az érintett eladásokat. Az első a Rocket Racoon v2 első száma volt Skottie Youngtól, ami a Guardians of the Galaxy mozifilm frenetikus (és a vártnál jóval nagyobb) sikerét lovagolta meg, a másik pedig az AMC sorozatának hála még mindig felettébb népszerű Walking Dead volt. Utóbbi 326, előbbi 311e füzettel teszi egésszé a 2014-es dobogót.

Habár hivatalosan a Marvel idei nagy eventjei Aaron Original Sinje és Remender AXIS-a voltak, a cég valódi nagy dobását Rozsomák (garantáltan átmeneti) halála jelentette. A Charles Soule jegyezte Death of Wolverine című mini mind a négy száma ott van a top10-ben, míg az Original Sin mindössze egyet küldött oda. Igaz, az az event legalább elmondhatja magáról, hogy az összes (nem .1-es) száma a felső százban végezte, ellentétben az AXIS-szal, aminek három füzete jutott be oda, az egyik ráadásul épp a 100. helyen.

A DC eközben csak a Forever Evillel próbálkozott, és azt is viszonylag hamar letudták. A sikere az Original Sinéhez fogható, ellentétben Morrison dimenziókat átölelő agymenésével: a Multiversity még az AXIS-nál is kevésbé fogta meg az olvasókat.
Persze ez nem azt jelenti, hogy a DC egy logikus lépéssel pihenőre fogta az eventeket. Épp ellenkezőleg, teljesen felcsavarták és hetisorozatok formájában erőltetik őket, amiből szép lassan hármat is indítottak egymás mellett. Közülük egyedül a Batman Eternal ért el valami épkézláb eredményt (köszönhetően az árának és a címének), míg a New 52: Future's End csak szenved, az Earth 2: World's End pedig már annyira nem érdekel senkit, hogy a három közül ez az egyetlen, ami már fel se fért teljes idei mivoltában az 1000-es listára.

Az ongoingok körében valószínűleg a Harley Quinn v2 sikere a leginkább meglepő. Joker dilis barátnőjének saját címe gyakori vendég a havi top10 környékén, és hiába láthattunk év közben közel 50%-os ingadozásokat tőle, mégis mindegyik 2014-es füzete valahogy odaverekedte magát a felső 250-be, amiből három a top100-at is megtisztelte a jelenlétével.
Ezen túl azonban a két nagy listája kevés meglepetést mutat, csupa slágercím van felül, mint például minden elképzelhető Avengers, X-Men, és bármi, aminek a címébe valahogy be tudták tenni a „Batman” szót.

A kis kiadók terepét egyértelműen az Image uralta. Az itteni felső 25-ből 1, 50-ből 11 helyet engedtek csak át másoknak, és onnan is igazából a Dark Horse Serenity-minije volt az egyetlen komoly kihívójuk. De ha már a Sötét Lónál tartunk, kiemelendő, hogy mennyire komolyan szenvedtek a Star Wars portfólió elvesztése miatt: hiába élesztették fel az Alien/Predator képregényeket, azok még az első számokkal se szerepelnek az 1000-es listán, ahová a kiadó kizárólag a fentebb említett Serenityvel és az utolsó Star Wars-füzeteivel nevezte be magát. Hacsak nem találnak ki valamit 2015-ben, akkor lehet, hogy hosszú idő után először lemaradnak az évi összesítésből.
Habár ez önmagában még nem a világ vége, amit ékesen szemléltet az IDW példája: lehet, hogy csuklóból lenyomják már a Dark Horse-t és teljesen bebetonozták magukat az indie-k második helyére, ezen a listán mégis mindössze egyszer szerepelnek. Hogy egy másik extrém példát is mondjak, a Titan Comics három füzetet tett hozzá a felső 1000-hez, pedig az IDW-hez képest ők aztán tényleg észrevétlenül kis halak ebben a tengerben.
És végül egy kis érdekesség: bár az indie képregények kétségkívül továbbra is emelkedőben vannak, az évi 1000-es listán összesen 24 olyan hely van, ami nem a Marvel/DC/Image hármastól származott (10, ha levesszük a Dark Horse-ot is). Maga az Image több mint kétszer ennyivel, 57 kiadvánnyal büszkélkedhet, ami persze még mindig messze-messze elmarad a nagyok több mint négyszázától, de azért jól mutatja, hogy kemény munkával hová küzdötték fel magukat. Még ha levesszük a mesterségesen gerjesztett Walking Dead-őrületet, akkor is impozáns számokat láthatunk tőlük.

A kötetes listát az Image uralta, ez nem is kérdés. Habár a BookScan nem közöl éves adatokat, a Diamond listája is impozáns, mivel a Saga és a Walking Dead foglalja el a tetejének tetemes részét. Márpedig ez azért jó hír a számukra és rossz a két nagynak, mert becslések alapján a Diamond a kötetes piac alig negyedét fedi le, jó negyedmilliárdnyi forgalom a könyvesboltokban zajlik – ez képregénypiac teljes forgalmának harmada! Vagyis ha a Marvel és a DC továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy füzetekből éljen meg, egy másik, talán idővel egyenrangúan fontos piacon kiszoríthatják őket.

Persze amíg a Diamond rideg számait nézzük, erre kicsi az esély, hisz a Marvel és a DC toronymagasan vezeti a részesedési listát 34/29 (bevétel) és 36/32 (példányszám) százalékos arányban.
Ez alapján a DC teljesítménye amúgy egészen jónak tűnhet, ám két dolog miatt is csalóka. Az egyik a nevezetes 3D-s borítódömpingjük, ami önmagában több mint két(!) százalékot emelt a részesedésükön, a másik pedig, hogy egész évben közel nyolc százalékkal több kiadványt jelentettek meg – vagyis inkább a mennyiségre alapoztak a minőség helyett. Ami persze azzal is jár, hogy a profitrátájuk is alacsonyabb. Továbbá ne feledjük, hogy szinte teljes egészében Batmanre támaszkodnak. Mennyire? Szemléltetésképpen: ha kivonnánk a Batman-címeket, akkor a Marveltől le kellene vennünk minden Pókembert, az összes Bosszú Angyalait és majdnem minden X-címet ahhoz, hogy két kiadó körülbelül egy szintre kerüljön.

Visszatérve a kicsikre: habár a Walking Dead ellenére erre kevés esély mutatkozott, az Image mégis elérte a tízszázalékos részesedést… példányszámokban. Bevételben teljes 0,19%-kal csúsztak le róla.
A Dark Horse a nyűglődése ellenére év elején összegyűjtött magának annyi előnyt, hogy alig fél százalékkal kaptak ki az amúgy eléggé egyenletes (de egyenletesen jó) teljesítményt nyújtó IDW-től. Amint azt fentebb is említettem, az már erősen kétséges, hogy egy zseniális ötlet híján ez 2015-ben is így marad.
Hasonló gondban van a Dynamite is, amely ugyan ott van még a hatodik helyen, de ezen a listán is látszik, mennyire feljött rá az év második felében a Boom! Studios (ami év végére már meg is előzte őket), hiszen alig 0,3% a különbség közöttük.
A fentieken túl egyedül a figuragyártó Eaglemoss jutott fel 1% fölé, ami nem igazán számít meglepetésnek, hisz általában ők az egyetlenek, akik havonta rendre teljesítik ezt a bravúrt. A futottak még kategória azonban már izgalmasabb, mert minden várakozás ellenére az Avatar volt a legközelebb ehhez a bűvös határhoz, nyomában szorosan a Random House-szal, míg példányok tekintetében a portékájukat olcsóbban áruló Valiant és Archie ért el hasonló eredményt.
(Hogy mindez miért impozáns? Mert az észak-amerikai piac egy százaléka is majdnem hatmillió dollárt, vagyis bőven több mint másfél milliárd forintot ér.)

És hogy miként értékelhető mindez 2013-hoz viszonyítva? Nos, aki emlékszik még a cikkindító mondatra, az sejtheti: 2014-ben az eladott képregények száma fél százalékkal se bővült. És ebben benne van az ASM és a két Loot Crate, amik önmagukban cirka egy százalékot jelentettek. Vagyis legszebb esetben is az év a stagnálásról szól, de esélyesebb, hogy valójában kevesebb észak-amerikai vásárolt 2014-ben képregényeket, mint az előtte való évben.
Ugyanakkor a részvényeseket csak az érdekli, hogy az infláció felett nőtt-e a bevétel, szóval számukra elégedettséggel zárulhatott a naptári év: 1,6%-os inflációra 4,4%-kal több pénz érkezett. Csakhogy ehhez megint ócska kis trükköket kellett bevetniük (továbbra se feledjük a DC 3D-s borítóit…), szóval ha nem találnak ki valamit egy hónapnál hosszabb távra, akkor ez az immár majdnem harmadik éve tartó semmittevés megint egy komolyabb recesszióhoz vezethet.

És zárszóként íme a szokásos linkek:
Top 1000 képregényfüzet (első 500 és második 500)
Top 1000 képregénykötet (első 500 és második 500)
Kiadók piaci részesedése

A korábbi cikkek ebben a témában ezen a linken érhetőek el.

Decemberben a Marvel csuklott egyet, a füzetes piac pedig hirtelenjében nem is tudta, hogy mi történik, ezért egyszer csak beállt egy ünnepek utáni egyensúlyi állapotba. Ami önmagában nem hírértékű, csak ha hozzávesszük, hogy előtte elmaradt az ünnepek alatt megszokott nagy kiugrás.

Minden várakozással ellentétben a felső tartomány egyetlen biztos pontja, a méltán örök 100-as indexszel jelölt Batman v2 végzett az élen, mögötte a Spider-Verse által kicsit hajtott Amazing Spider-Man v3-mal. Amellyel egyben letudtuk a 100e feletti részt.
A dobogó utolsó fokára a Marvel elfilmesítési kampányának újabb lépcsőfoka fért fel, a televíziós sorozat mintájára átalakított SHIELD v3, amely elmondhat magáról két dolgot, melyek látatlanban végtelenül jobbá teszik a v1-es és v2-es szériáknál: Hickmant a szerkesztősége közelébe se engedték, és nem láthatjuk, amint a középkorban épít valaki egy házi miniatürizált részecskegyorsítót, mert az királyságosság (nem az). Sőt, még azt a célt se tűzi ki maga elé, hogy négyezer évre visszamenőleg átírja az egész világ történetét, mert csak. Helyette kapunk másféle marhaságokat, mint hogy Coulson ügynök helyreteszi egész Asgardot, de Waid írja, szóval azért a Marvel igyekezett biztos kézbe helyezni a saját kémszervezete átstrukturálását.

Az AXIS időközben szép lassan lecsengett, és még a végére kínkeservesen tartott egy majdnem hetvenezres eladást. Persze ez így is tízezrekre van az előző két nagy eseménytől, az Infinitytől (emlékszik még arra akárki?) és az Age of Ultrontól (erre persze mindenki emlékszik, olyan rémes volt), melyek bőven 100 000 felett végezték be pályafutásukat.
Szóval, emlékeztessen valaki, miért is engedik Remendert a Marvelnél bármi fontos közelébe?

Habár egy ideje nem foglalkozik ez a cikksorozat a két nagy többi termésével, révén azok eléggé ugyanazt a formát hozzák hónapról hónapra, akad itt most pár érdekesebb cím.
A legmagasabban a Spider-Man and the X-Men található, ami azon kívül, hogy egy meglehetősen szokatlan párosítás, egyben a Daily Show egyik vezető írója, Elliot Kalan humorista műve, szóval igazán mély sztorikra senki se számítson benne. Másfelől az Adventures-széria óta eléggé hiányzik a könnyed hangulat a Marvelből, pláne mióta Slott még Póklány családját is kiirtotta, Mayből meg egy megszállott terminátort faragott, mert az drámai.
Mögötte ott az új Angela-cím, az Asgardian Assassin, ami Kalan sorozatának ellentéte, de legalább Kieron Gillen írja, szóval ne veszítsük el a reményt vele szemben.
Ha már Angela, aki Gaiman teremtménye, itt van a mester egy másik műve, a Sandman: Overture. Igen, bármilyen hihetetlen, de csak eljutottunk a negyedik számig. Ezzel a tempóval olyan 2017-re talán kijön a mini vége is.
És ha már DC, megemlítendő, hogy véget ért a Robin Rises szenvedése, végre hivatalosan is visszakaptuk Damient, szóval ha lenne a DC-nek némi sütnivalója, megkezdenék az apa-fiú viszony visszaállítását, hogy végre némi reális emberi drámát is hozzanak a Bat-család életébe. Másfelől mivel ez egy épeszű döntés volna, így 99,99% az esély arra, hogy a DC az ellenkezőjét valósítja meg.
Ó, amúgy a novemberi tippem bevált a Spider-Woman v5 és az All New Captain America megfeleződésével kapcsolatban.

A kicsik körében az Image ismét bezsebelt egy tucat helyet a felső tizenötből, és továbbra is a Walking Dead és a Wytches állnak az élen… igaz, utóbbi azért esett, nem is keveset. Kirkman Azatecája vicces módon megint nem fért fel a dobogóra egy első szám miatt, ami most Kelly Sue DeConnick Bitch Planetje, amely sorozat nem is leplezi, hogy térdig gázol a hetvenes évek női börtönös explotation filmjeibe, csak ezúttal az űrben. (Ennyit arról, hogy az ilyesmi kizárólag az – éretlen – férfiak vágyálmaiban fogalmazódik meg.)
Érdekes módon a pónik most eléggé lent találhatóak, az első nem-Image cím a listán az Afterlife with Archie, amit az új Hellboy-mini, a Hellboy & BPRD követ. A Valiant is ismét hallat magáról a Valiant című kiadvánnyal, ami a kissé egyértelmű önreklámon túl egy viszonylag épkézláb, önállóan megálló négy részes prestige minisorozat első része, amelynek nem titkolt célja, hogy új olvasókkal ismertesse meg az univerzumukat – lehetőleg a könyvesboltokon keresztül.
Amúgy érdekességképpen megemlíthető, hogy a Titan Doctor Who kötege viszonylag szépen teljesít, a címek ott vannak egy kupacban, megelőzve a Dark Horse hasonló kezdeményezését az Alien/Predator univerzummal. Ó, és persze az IDW-nél se ültek tétlenül és egy újabb crossoverbe kezdtek a TMNT/Szellemirtók után: ezúttal a majmok bolygóját eresztették össze az űrszekerekkel.

Kötetek terén szakboltokban összesen két említésre méltó cím akadt, december és karácsony ide vagy oda: a Saga negyedik (utolsó) tpb-je és a Captain America: Peggy Carter, Agent of SHIELD.
Habár kétségtelen, hogy az ízlésem a kommerszhez áll közel, mégis mindig öröm látni, amikor a könyvesboltok képregényes listáján valami… kevésbé akcióorientáltat találhatunk, mint például a New Yorker nevezetes karikaturistájának, Rosalind Chastnek az önéletrajzi könyvét, a Can't We Talk About Something Pleasant?-öt.
A Saga 4. tpb-je persze innen sem hiányozhat, és végre ezen a listán látszott némi karácsonyi bevásárlás is a Walking Dead két compendiumának dobogós helyezéseivel. Mindezek alatt pedig egy másik, az első helyezettnél jóval elvontabb mű található, a Terrible and Wonderful Reasons Why I Run Long Distances, amely alkotója, Matthew Inman Oatmeal (Zabkása) néven publikál (és visz egy azonos nevű weboldalt)… szóval sejthető, hogy nem egy átlagos elmeállapotú művészről van, már ha művészeknél egyáltalán értelmezhető ez a fogalom.
És hogy ne legyen vége, még éppen befért a listára Richard McGuire-től a Here (mielőtt valaki rosszra gondol, a szó jelentése: Itt), ami egyetlen szoba sarkát ábrázolja 300 oldalának minden egyes képkockáján… és közben századok történetét meséli el.

A Marvel meglehetősen visszafogott decembert tudhat maga mögött a maga 102 új kiadványával, amelyre a DC 139-cel kontrázott, így nem meglepő, hogy a Marvel alig három tized százalékkal nyert bevételben, míg több mint két százalékkal kapott ki példányszámok tekintetében.
Az Image természetesen kirobbanthatatlan a harmadik helyről a maga közel 10%-val, és az sem volt kérdéses, hogy az IDW követi, majdnem kétszer akkora részesedéssel, amit a Star Wars elvesztése óta csak kínlódó Dark Horse összekapart.
A Boom! Studios megelőzte a Dynamite-ot, folytatva kettejük lassan eposzi mértékeket öltő viaskodását, mögéjük pedig csak az Eaglemoss fért be az 1%-osok klubjába; habár utána az Archie, Avatar, Valiant és Titan szinte egybeforrt tömböt alkot, nagyon messze voltak mind ettől a határtól.
A DC dömpingjének hála a füzetek megtartották a novemberi szintet, ám úgy tűnik, hogy aki képregényt akart venni karácsonyra, az novemberben megtette, mert a szakbolti köteteladások közel húsz százalékot estek. Ez meglátszik a tavaly decemberi összehasonlításon is, ami füzeteken 6/4%-os bővülést mutat (bevétel/példányszám), de köteteken közel ugyanekkora mínuszt.
Ami kicsit aggasztóbb, az a negyedik negyedév és a harmadik negyedév viszonylata, amit csak a novemberi könyveladások mentettek meg a csúfos számoktól, ám így is csak -0,2%-os végeredményt hoztak össze. Azért a karácsonyi szezontól többet várna az ember… ha a DC lett volna kedves és nem fosztja ki a drága olvasókat az amúgy tökéletesen értelmetlen 3D-s borítómizériájával. Szóval köszönjük meg szépen a DC-nek a pocsék karácsonyt a tengerentúli piacon.
Ami az éves összehasonlítást illeti, arra szokás szerint az évösszesítő cikkben térek majd ki. Addig is itt van egy kis olvasnivalónak a szokásos linklista:
Top 300 képregényfüzet
Top 300 képregénykötet
Kiadók piaci részesedése

A korábbi cikkek ebben a témában ezen a linken érhetőek el.

2014 novembere nem igazán úgy alakult, ahogy feltételezhetően sok fejes elvárta az észak-amerikai képregénypiacon. A hónap szinte már gyanúsan… átlagosan semmilyen. De azért így is akad egy termetes cikkre való érdekesség.

Kezdjük ott, hogy elindult Dan Slott… crossovere… eventje… másodvonalas eseménye? Nehéz meghatározni, hogy a Spider-Verse milyen kategóriába esik, mert alapvetően az Amazing Spider-Man v3 nagyszabású történetfolyama, de van egy saját önálló minisorozata és minden pókos cím bekapcsolódik mellé. Köztük a vadonatúj Spider-Woman v5, aminek szerencsére nem engedték a közelébe Bendist, de ez sem segít rajta: szinte biztos, hogy az első szám 93e-s eladásai a következő füzetre jó esetben is feleződnek, de inkább harmadolódnak.
Maga a fő esemény persze nem panaszkodhat, hiszen azért vele indítottunk, mert 135e füzettel az ASM van az élen, mögötte egy másik garantáltan gyorsan alázuhanó reménységgel, a megint újraindított Amerika Kapitánnyal (v7-nél tartunk ott); a szokásos Batman csak a dobogó harmadik fokára jutott fel.
És ha már Kapinál tartunk, meg kell említenünk, hogy a Marvel jó érzékkel belefogott egy Captain America & the Mighty Avengers sorozatba. A várható élettartama kb. egy év – annak ellenére, hogy Ewing írja, aki korábban már megmutatta, hogy van érzéke az Angyalokhoz, ráadásul egy zseniális szereplőfelhozatalt sikerült megszereznie –, de addig hozhat pár extra dollárt a konyhájukra.

Habár a novemberi második ASM alig 100e füzettel szerepel a listán, így is több mint húszezerrel veri a hivatalos nagy eseményt, az Axist… pardon, AXIS-t, ami nem csak, hogy jó eséllyel az első olyan mega event lesz, ami kikap egy másodlagos eseménytől, de könnyen a Marvel első bukott próbálkozása lehet ilyen téren. Hacsak be nem fagy ebbe a 80e környéki állapotba, ám erre kevés esély akad. (Spoiler: decemberben csak tovább esett.) Könnyen lehet, hogy a végére még egy Image-cím is megelőzi. (Spoiler: kétezren múlott.)

A kicsik közül az Image kegyes volt, mert az első tizenötből csak tizenkét helyet vitt el (köztük az első ötöt). A Walking Dead mellett a Wytches is jól tartja még magát és a jó kritikákat, így könnyen előfordulhat, hogy a Saga után lesz egy újabb második címük, ami bebetonozza számukra a dobogó tetejét.
Természetesen az IDW pónijai törik meg elsőként az Image-sorozatot, a Tini Nindzsa Teknőcök/Szellemirtók crossover már jóval lejjebb található. Még a Dark Horse Buffyja is megelőzi.
Apropó Dark Horse. Az Alien-címeik feltámasztása enyhén szólva sem úgy sikerült, mint várták, az egész brancs beállt 13e köré; vagyis a harmadik hónapra kialakulhatott az olvasótábor, ami nagy eséllyel legfeljebb csak csökkenni fog, nem nőni. Ez különösen fájdalmas lesz, ha megjelennek az első marveles Star Wars címek, amik közül minimum egy szinte biztosan kibérli majd az eladási lista élét.

Doctor Who rajongók örülhetnek, hogy a Titan a kezdeti megtorpanás után egész jó számban adogatja el a füzeteket. A Dynamite-nál viszont nagy lehet a pánik, mert visszarángatták John Cartert egy új első számmal, sőt, kidobtak egy Django/Zorro crossovert is, hogy a Boom! Studios előtt maradhassanak. Az a Boom! előtt, ami most egyetlen Adventure Time-kiadványt se jelentet meg, mivel az alkotópárosa lelépett, ezért jövőre kezdik majd csak újra (ha újrakezdik). Ezt tartsuk észben egy kicsit, majd visszatérünk még rá…

A kötetpiac kicsit megmozdult, de nem annyira, mint számítani lehetett volna. Első helyre természetesen az aktuális Walking Dead tpb esett be annyi könyvvel, mint az utána jövő Teen Titans Earth One HC, Saga deluxe HC és Wicked & Divine tpb összesen. Amik amúgy mind remek kiadványok (bár a Tini titánok új eredettörténete túl extrém módon akar eltérni az eredetitől igazi ok nélkül).
Könyvesboltokban nagy kedvenc a muszlim Ms. Marvel, még az Attack on Titant is leverte. Az itteni lista imádni valóan vegyes képet mutat a nagy mennyiségű zombik ellenére. Akad itt Blacksad, Millar Polgárháborújának újra-újra-újra-újrakiadása, Batman, és legalább fél tucat keleti cím.

Az új címeknek és a Spider-Verse-nek hála a Marvel eléggé erősen vezette a piacot: 35/27 (bevétel) és 38/31 (példányszám) arányban verték a DC-t 11-gyel kevesebb új megjelenés mellett.
Mégsem ők, hanem az Image volt az, akik igazán odatették most magukat, mert mindkét listán bőven 10% felett vannak; nagyobb a részesedésük, mint az utánuk jövő IDW–Dark Horse párosnak. Volt idő, amikor ez a triász még egymást váltogatta az összesített harmadik helyen, mostanra határozottan kialakult egy stabilizálódó erőviszony közöttük.
Ahol még folyik a küzdelem, az a kicsik negyedik helye. A Boom! bevételben egy tized százalékkal maradt el a Dynamite mögött, példányokban pedig ugyanennyivel előzte meg. És akkor most emlékezzünk vissza arra, hogy mindezt az egyik legjobb húzócímük, az Adventure Time nélkül, két jól nyitó Dynamite-cím ellenében. Könnyen meglehet, hogy ez a csata hamar végleg el fog dőlni, és nem a Dynamite javára.
És mielőtt valaki arra gondolna, hogy egy tized százalék alig jelent valamit: ez is most 45e dollár sorsáról döntött csak ebben a hónapban. Jó pár magyar vállalkozás akad, akik összesen nem szednek össze ennyit 30 nap alatt.
Az egyszázalékosok klubjába a fentieken túl csak a Random House jutott be, és csak bevételben, bár a Viz éppen csak kimaradt ebből a klubból; az első három helyezett egyszerűen akkora részt hasított ki most magának, hogy sok kicsinek esélye sem volt a jó szereplésre.

A havi összehasonlításban négy szerda áll szemben öttel, így nem meglepő, hogy húsz százalékkal visszaesett a piac. Sőt, ez azt jelenti, hogy valójában enyhe növekedés volt tapasztalható, főleg Dan Slott Pókjának és a két jól nyitó Marvel-címnek, na meg persze az év végére szokás szerint fellendülő könyvpiacnak hála.
Ez jobban visszaköszön a tavaly novemberivel való összevetésben, ahol füzetek esetében egy stabil ötszázalékos, könyveknél meg 14/21 (bevételdarabszám) százalékos ugrás tapasztalható. Ez utóbbi főleg örvendetes, mert azt jelzi, hogy végre egy kicsit lejjebb ment a kötetek átlagára, és ez hozott némi vásárlói kedvet.
A sok-sok plusz végre az éves összesítőt is átfordította: ha csak négy tizeddel is, de végre pozitívban van az eladott példányok mérője, a dollárszámláló pedig immár jó eséllyel pályázik arra, hogy a decemberi számok megismerésével elérje az ötszázalékos növekedést.
Ami érdekes így, 11 hónapnyi összesített adattal, az az, hogy a kiadók erőteljes füzetes nyomulása ellenére a kötetek azok, amik ismét lassan új közönségre találnak. Vagyis a piac magától, természetes módon próbálja visszanyomni a kiadókat akaratuk ellenére a 2000-es évek első pár évének állapotába. Jelenleg a kisebb kiadók, főleg az ezen a téren mindig is zászlóhordozó Image az, akik jó érzékkel használják ki ezt a trendet; kérdés, hogy a nagyok tovább erőltetik az eddigi stratégiát, vagy lassan megadják magukat a nyomásnak a pénztárcabarát kötetárazás visszahozásával. Ami ugye azért is lenne jó, mert a bevételük tetemes része már jó ideje a könyvesboltokból származik.

Lezárásként a szokásos linkek:
Top 300 képregényfüzet
Top 300 képregénykötet
Kiadók piaci részesedése

A korábbi cikkek ebben a témában ezen a linken érhetőek el.

Üdvözlet mindenkit a Déja vu: II. rész című cikkünkben! Mert hogy 2014 októbere eléggé hasonlóra sikeredett a tengerentúli képregényes piacon, mint az előző év azonos hónapja, az is biztos. A Marvel ismét megmutatta a DC-nek, hogy nem egészen úgy van az, ahogy ők azt elképzelik a piacvezetőséggel kapcsolatban, az Image pedig ismét balról, jobbról, alulról és felülről is előzött egyet. Kettőt. Sokat.

Tavaly októberben a Walking Dead egy meglepő huszárvágással az élre tört és elmarta az első helyet a két nagy elől. Idén októberben a Walking Dead egy ügyes csellel az élre tört és elmarta az első helyet a két nagy elől. 326e példánnyal ücsörög a dobogó tetején, köszönhetően ugyanannak a trükknek, amivel a Rocket Racoon is (amely amúgy jelenleg a 24.) egy hónapig élvezhette a rivaldafényt: a LootCrate ezt tette az októberi pakkba. És mivel ők ugyanúgy normál nagykeráron veszik meg, így az Image most egy nagyon elégedett kiadó lett. Ismét. (Amúgy ez a szám azt jelzi, hogy kb. negyedmillió LootCrate előfizető van világszerte. Nem rossz.)
A Marvel időközben az elmúlt… 10… 15… 20? Szóval az elmúlt sokéves történetében először alkotott egy valóban pénzügyileg sikeres történetet a Death of Wolverine formájában, amelynek a harmadik és a negyedik száma is több példányban kelt el, mint az előzők – és a korábbi kettő is ott van a listán, jelezve, hogy az olvasók pótolták az esetleges lemaradásukat. A negyedik füzet már 165e példánynál jár, megelőzte még az új, női Thor sorozatának nyitányát is.
A mini amúgy kapott egy gyorsan összekalapált kifuttató címet is Logan's Legacy címmel, amely igen-igen nagy sebességgel tűnik el lejjebb a lista süllyesztőjében.
Nem csak a Thor kapott ki a szőrmók halálától, hanem Axis is, az új Bosszúangyalok/X-Men event, amely… ööö… nos… Matt Fraction a jelek szerint megnyugodhat, nem az ő Fear Itselfje lesz az évtized legrémesebb Marvel-eventje. Rick Remender az Axisban… pardon AXIS-ban ugyanis eléggé látványosan mindent megtesz azért, hogy igazoljon engem, aki évek óta töpreng azon, hogy ezen a kókleren mégis mit szeretnek annyira. De az AXIS legalább az első számmal megelőzte a Batmant is, amely hosszú idők óta először nem hogy a dobogóra se fért fel, de örülhet, hogy az első fél tucat között ott lehet.
Mégsem ez az igazi hír, hanem ami közvetlen mögötte van. Az Amazing Spider-Man v3 ugyanis elindult felfelé. És ha ez a majdnem húszezres ugrás nem csak egy egyszeri csoda volt, akkor csakugyan szép jövő várhat erre a címre. De továbbra is ugyanolyan döbbenetes, hogy a Harley Quinn is ott toporog a százezresek küszöbén.

A kicsiknél… első húszból tizennégy Image, és az ötödik helyig kell várni, hogy egy másik kiadó egyáltalán felbukkanjon. Mondhatjuk, hogy az Image-nek van némi előnye. Amint nem csak a Sétáló Sírszökevényeknek köszönhet, hanem akad itt egy kis Saga, és a jelenleg legnagyobb rajongásnak örvendő Scott Snyder is, aki a Wytches című valamivel köszönt ránk. Melyet annak ellenére méltat mindenki, hogy nem is igyekszik leplezni a horrorklisék használatát. (Úgy értem… elhagyatott ház az erdő közepén mint helyszín…? Erről talán még King is vagy harminc éve leszokott, pedig nála nagyobb klisékirály kevés akad a horror történelmében.)
Az Image-kombót az Archie töri meg egy új Sabrina, a tini boszorkány sorozattal. Ami mellékesen egy kőkemény horrorcím. Vagyis egy cseppet más, mint a sokak által ismert ifjúsági sorozat. De csak egy cseppet. Egy jó kövér vércseppet.
Mögötte ismét a Titan teszi tiszteletét a 12. Doktor sorozatának első számával, amivel elvileg teljes a tervezett triászuk, szóval elkezdhetik gyakorolni az olvasók megtartását.
Az IDW-nél is unhatják, hogy csak a pónikban bízhatnak, ezért ismét összeeresztettek két franchise-t. A véletlenszámgenerátoruk most a szellemirtókat és a nindzsucuban jártas kétéltűeket dobta ki nekik, így most ők crossovereznek. A Dark Horse meg továbbra is a régi sikerüket erőlteti az Aliennel és Predatorral. Annyira, hogy a múlt havi Aliens és Prometheus után kiadták a Predator és az – most kapaszkodjatok, mert meglepődtök – Alien vs. Predator sorozatok első számait is. Ja, és elvileg ez az egész brancs egy nagy sztorit mesél el, vagy valami ilyesmi. Mivel a szeptemberi címek már az aligvalakitérdekelcsak kategóriában vannak, így lehet, hogy manón kívül nemigen akad ember, akit egyáltalán érdekelt ez az apró információdarabka.
Csak érdekességképpen: az Archie nekilátott egy Sonic Boom! sorozatnak, az IDW kiadott egy új Ollókező Edward-füzetet, a Dynamite pedig az Avatar babérjaira tör, mert belevágtak egy új Evil Ernie-sorozatba. (Ha valaki nem ismerné, Ernie talán az egyetlen olyan – nem kizárólag az indie-dobozok legmélyén létező – képregényalak, aki talán még a Megtorlónál és Lobónál is nagyobb tömeg- és sorozatgyilkos.)

Könyvek terén a szakboltok kicsit egysíkú hónapot zártak, másfelől zseniálisat. (Erről majd lejjebb.) Az első helyen az új Ms. Marvel első tpb-je zárt, de ez szinte csak a véletlenen múlt: a Hawkeye, Batman vagy East of West annyira közel van hozzá, hogy akármelyik lehetne az élen.
A könyvesbolti lista most megfelelően vegyes képet mutat. Van itt minden Narutóval kezdve Batmanen és zombikon át Attack on Titanig. Az egyetlen szomorúság talán az, hogy a keleti és nyugati kommerszek mellett nemigen jutott már hely a függetleneknek.

A DC hiába dobott ismét nagyot szeptemberben a 3D-s borítóival, októberben a Marvel szelíden a kezére csapott és megmutatta, hogy továbbra is ki az úr a piacon. 35/36%-ot szedtek össze (bevétel/példányszám) a DC 27/31%-val szemben úgy, hogy megint kevesebb kiadványuk volt, és mindössze egy eventet küldtek ringbe. (Erről jut eszembe: a Multiversity még létezik a DC-nél, csak leszorult a középmezőnybe.) Figyelembe véve, hogy a piac most 56 millió dollárt ért, ez nem rossz bevétel.
Az Image nem túl meglepő módon ismét a tíz százalékkal kacérkodott – sikertelenül –, jól jött nekik az a plusz több mint félmillió dollár. Az IDW természetesen csuklóból leverte a Dark Horse-t, és a Dynamite is kínkeservesen visszaelőzte a Boom! Studiost. Igaz, csak bevételben, mert példányban esélyük se volt erre.
Az egyszázalékosok közé most bekerült az Archie, az Avatar (továbbra se értem, hogyan), az Eaglemoss és a Titan is, de a Randomnak se sok híja volt. Az előretörő kicsik közt most a Valiant és a Zenescpe tűnnek a vesztesnek; főleg utóbbi, ami egyre durvábban zuhan a félszázalékosok közé.

Az összehasonlító számok vitathatatlanul egyre jobbak, de még mindig nem tökéletesek. Október öthetes volt, szemben a szeptemberi négy szerdával, és ehhez képest a tízszázalékos javulás nem valami nagy szám, 3D-s borítók ide vagy oda. Ha levesszük a LootCrate-et, akkor ez csakis a kötetpiac érdeme, ami több mint húsz százalékot dobott önmagán, vagyis hozta az elvárt javulást.
Sokkal jobb a kép, ha a tavaly októberhez viszonyított számokat nézzük. Itt már a Walking Dead nélkül is komoly erősödést látunk, és a hetek száma sem zavar minket ebben, hisz mindkét hónap ötszerdás volt. A kötetek példányszámemelkedése itt ugyan már látványosan kisebb, de az összesített 11/10%-os plusz eléggé önmagáért beszél.
Ami viszont aggasztó, hogy még ez sem volt elég ahhoz, hogy a piac elérje az összéves nullszaldót vásárlók számának tekintetében. Igaz, hogy már csak alig 0,22%-kal, de még mindig mínuszban vagyunk ezen a téren. A részvényesek biztosan elégedettek a négyszázalékos bevételnövekedéssel, de az olvasókat se ártana megtartani a hosszú távú tervekhez…

Végezetül a szokásos linkek:
Top 300 képregényfüzet
Top 300 képregénykötet
Kiadók piaci részesedése

A korábbi cikkek ebben a témában ezen a linken érhetőek el.

A 2013. szeptemberi cikk előzetesében ezt írtam többek között: „A DC most nagyon kivágtam nálam a biztosítékot az augusztus végi/szeptember eleji manővereivel.” Nos, találgassatok, mi történt? Igen, idén megint megcsinálták ugyanazt!
Megint kiadtak egy csomó különszámot ugyanazokkal a drága és felesleges 3D-s borítókkal, megint elvitték a piacvezetői pozíciót, és megint kiszedtek plusz pármillió dollárt az észak-amerikai piacból két hónappal a karácsonyi idény előtt.
És mi a legröhejesebb az egészben? Hogy ennek ellenére nem húzták be az első helyet a füzetes listán. Sőt, a másodikat sem.

Ez a megtiszteltetés a kissé vegyes fogadtatású Death of Wolverine című minisorozat első két részét illeti, 261e és egy híján 130e példánnyal. Amint a cím is sejteti, ez volt a minisorozat (mivel e cikk írásakor már lezárult állapotban van), amelyben a Marvel megölte az egyik legnépszerűbb figuráját Rozsomákot…
…úgy cirka fél évre. Maximum 12 hónapra. Bár kétlem, hogy addig kibírják. És igen, tényleg kinyírták, bár a módszer annyira könnyen visszacsinálható, hogy tényleg nyeretlen kétévesnek kell lennie a képregényolvasónak, ha bedől neki.
Ja, és a füzetek nem négy, hanem öt dollárba kerülnek. Miért? Mert megtehetik.

Mint ahogy a DC is megtehette, hogy négy dolcsiért adtak a 3D-s füzeteket, amik most a Future's End címen mennek, és elméletben mindennek köze van a hónapok óta futó hetisorozathoz, a Future's Endhez. Elméletben. Mert az említett sorozat továbbra is semmitől sem zavartatva süllyed tovább, annak ellenére, hogy a kiadó eléggé hathatósan igyekszik sugalmazni, hogy a jövő tavaszi-nyári nagy-nagy megaeseménye erre alapoz majd. Ki tudja, lehet, a többség arra számít, hogy annyira lesz majd fontos, mint anno a Countdown a Final Crisishoz.
Valószínűleg besegített az is, hogy akárcsak tavaly, a speciális számok most is átvették jó pár sorozat normál megjelenésének helyét. Természetesen a Batman vezet közülük, ám ami ismét meglepő, hogy a Harley Quinn a második több mint százezer példánnyal. Jobban ment, mint az Amazing Spider-Man v3.
Természetesen a Bőregér másik tizenhét sorozata is szépen szerepelt, egyedül a JLA hasonló füzete előzte meg őket. Ám mögöttük már a legtöbb cím alig vagy egyáltalán nem mutat emelkedést, vagyis a 3D-s mizéria most közel sem volt akkora siker, mint tavaly ugyanekkor.

Esetleg mostanra már feltűnhetett, hogy a Marvel eventje, az Original Sin nem nagyon került említésre, pedig ebben a hónapban jött ki a nagy fináléja (ami annyira döbbenetesen sokkoló volt, hogy teljes másfél nap kellett, mire mindenki továbblépett és elfelejtette). Érdekes módon semmit sem veszített az olvasókból, csak most hirtelen termett körülötte egy csomó füzet, amik jobban teljesítettek nála. Köztük a fentebb említett ASM v3 is. Így került az eddig dobogón található sorozat egycsapásra a hetedik pozícióba.

Rég írtam már a Marvel belháborújáról, amit amúgy időközben a jelek szerint Bendis fölényesen megnyert. A B-Men hasonlóan vezet az Avengers előtt, mint egykoron a Bendisvengers az olvasható címek előtt. Persze a kopasz ennek nem örül most annyira, köszönhetően annak, hogy az ASM önmagában laza csuklómozdulatokkal veri a teljes X-részleget – akkor is, ha beleszámítjuk a legutolsó oda tartozó minit is. Vagyis mindkét kiadónál elég látványosan egy figura visz most mindent, ami egy eléggé egészségtelen állapot, függetlenül attól, hogy mennyire népszerű és remek alakokról van szó, és hogy milyen írók dolgoznak most velük.

A kicsiknél… nos… az első 11-ből 10 hely az Image-é. Ez szerintem eléggé egyértelműen leírja a jelenlegi állapotokat. Egyedül a George Pérez által készített és a Boom! Studiosnál megjelent Sirens állt ellen nekik. Ami egyben kötelező kiadvány mindazoknak, akik hiányolták a hetvenes évek több-a-szövegbubi-mint-a-rajz-az-oldalon jellegű képregényeit.
A Dark Horse Star Wars híján egy másik sci-fi franchise felé fordult, hogy ismét megszólítsa a tömeget. (Nem, nem a Star Trekre gondolok, azt írtam, hogy „tömeget.”) Visszatértek az Alienshez, ami mellé gyorsan benyomtak egy Prometheus-címet is.
Az IDW eközben még mindig a pónikban bízik – joggal –, ám furamód hiába hiányoznak látványosan a kicsik listájának elő feléről, mégis egészen jól tartják magukat.

A szakbolti kötetes eladások terén mindössze az első két hely érdemel külön említést, és mindkettő a DC kiadványa. Az első a Death of the Family keményfedeles változata, amelynek díszdoboza tartalmaz egy gumi Joker-maszkot is. Mögötte pedig a Forever Evil HC-je is feltűnik.
Ez persze nem zavarta a zombikat, mivel a sokkal fontosabb könyvesbolti listán még mindig a Walking Dead vetekszik az Attack on Titannel, némi Fablesszel és a Secondsszel keverve. A múlt hónapban feltűnt Kill My Mother sajna erősen lejjebb csúszott, de még mindig ott van a felső húszban.

Mivel már fentebb megírtam, nem nagy meglepetés, hogy a 3D-s mizéria ismét meghozta a DC-nek a sikert és a piacvezető tisztséget: 36/40% (bevétel/példányszámok) a Marvel 32/34%-ával szemben… igaz, ehhez 151 új kiadvány kellett nekik, míg a Marvelnek „csak” 107 új megjelenése volt.
Az Image dobogós helye nem meglepetés. Mint ahogy lassan talán az sem, hogy amíg a Dark Horse-nál nem találnak ki valami újat a Star Wars helyett, hogy meglódítsák a szekerüket, addig az IDW is megelőzi őket.
Emellett ez az a hónap, amikor bekövetkezett az, amit már régóta jósolgatok: az egyre gyengébb teljesítményt mutató Dynamite-ot megelőzte a Boom! Studios. Ahhoz képest, hogy volt olyan időszak, amikor úgy tűnt, hogy a Dynamite talán sikerrel betörhet a kicsik triásza közé, ez eléggé siralmas.
Az egyszázalékos határt most csak az Eaglemoss és a Random House lépte át a fentiek mellett, habár a Viz és az Avatar is közel volt hozzá. Utóbbi amúgy egy elég jó hónapot zárt, bár nem egészen értem, hogy mitől, mert nincs semmi kiemelkedő címük jelenleg. Ami pedig még ennél is meglepőbb, az az, hogy az Avatar után egy felettébb termetes szakadék jön.

A Marvel és a DC is odavágta magát az iskolakezdésre, ez meglátszik a számokon is. Augusztushoz nézve 23/22%-ot bővült a piac, és ezt úgy, hogy mindkét hónap négyhetes volt. Ezzel a teljes bevétel rögtön ötvenmillió dollár fölé ugrott az augusztusi negyvenegyről, és ennek a plusz kilencmilliónak a tetemes részét a DC tette zsebre. Más kérdés, hogy ez az összeg úgy, ahogy van, hiányozni fog a karácsonyi eladásokból.
Érdekesebb a tavaly szeptemberihez nézett összesítés, hiszen akkor ment a 3D-s Villans Month. Ami meglepő, hogy most sikerült megismételni az akkori sikert; igaz, ehhez kellett a rozsomákos mini közel 400e füzete. Mégis, ez mindössze a bevételre igaz, mert a példányszámok egy kicsit így is csökkentek.
Az augusztusi egészen jó összesítés emiatt kicsit rosszabb képet fest szeptemberben: a gördülő statisztikán a példányok megint -1,5% alatt vannak, egyedül a bevétel mutat érezhető pluszt. Ez így még továbbra sem jó, szóval sok múlik majd azon, hogy alakul az év vége. Jelenleg a vevőbázis megtartása egy optimista előrejelzésnek mutatkozik.
Némileg javít a helyzeten, hogy a negyedéves összesítés kifejezetten pozitív mind az előzőhöz, mint a tavalyik harmadik negyedhez viszonyítva. Ha sikerül tartani ezt a pozitív trendet, ami az elmúlt egy-két hónapban alakult ki, akkor a fenti jövendölés közel sem marad az óhajok birodalmában.

Végezetül a szokásos linkek:
Top 300 képregényfüzet
Top 300 képregénykötet
Kiadók piaci részesedése

A korábbi cikkek ebben a témában ezen a linken érhetőek el.

Jó lenne ide valami izgalmas bevezetőt írni, de a helyzet az, hogy 2014 augusztusa a tengerentúli képregényes piacon kissé… eseménytelen volt. De legalább financiálisan biztató.

Habár nem ezt vártuk ide, de első helyen egy szokásos Snyder-féle Batman v2 található, ami azzal a ténnyel örvendeztet meg minket, hogy ismét a 100-as index szerepel legfelül. 112e példányával most éppen a kissé visszaesett fázisában van, de ennél a sorozatnál ez már túlságosan is megszokott.
Rajta kívül egyedül Slott Amazing Spider-Man v3-ja érte el a hat számjegyet, vagyis kissé gyér hónapot zárunk. Nem csak a top részlegen, de úgy általában. Szerencsére a kígyó farka majd megmenti a statisztikát, de erről majd a cikk végén, ahogy szoktuk.

A Marvel nyári eseménye, az Original Sin hajrája továbbra is ott marad 90e alján, alatta viszont ott van egy Multiversity. És ezzel üdvözöljétek azt a címet, ami e hónapban a cikk fókuszában lesz.

A Multiversity egy érdekes állatfaj. Az írója az egyik legcsavarosabb (vagy leginkább kifacsart, nézőpont kérdése) eszű USA-ba szakadt skót, Grant Morrison, akit néhány éve még Alan Moore-ral vetekedve minden idők legkiválóbb amerikaiképregény-írójának tartottak, de azóta a Batman R.I.P. és a Final Crisis, plusz az Action Comics v2 némileg megtépázta a renoméját. Ami annyiban lehet kissé rossz hír, hogy a Multiversity rögtön a felütésben nyilvánvalóvá teszi, hogy bizony kell némi előismeret hozzá, többek között pont a Final Crisisé, onnan is a Superman Beyond című két részes pszichedelikus túráé.
Másfelől ez a cím olyan Morrisonnak, mint a Secret Invasion volt Bendisnek: évek óta folyamatosan meg akarja írni, a rajongói már lassan öt éve remélik, hogy a szüntelenül ígérgetett nagyszabású mű, Morrison magnum opusa egyszer végre valósággá válik. Ez a várakozás ért véget augusztusban.
Hogy mi a Multiversity? Mármint azon túl, hogy Morrison itt tényleg kötöttségek nélkül kiélheti a legvadabb írói vágyait, amire a Flex Mentallo óta nem volt alkalma? Nos, a legközönségesebb válasz az, hogy a Multiversity egy olyan minisorozat, ami valójában nyolc egyrészesből áll, amelyeket különböző művészekkel közösen alkotott.
Kissé pontosítva nyolc olyan egyrészesből, amelyek mind-mind radikálisan más világokat mutatnak be a DC háromnegyed évszázados, szinte felfoghatatlanul szerteágazó és változatos mítoszaira alapozva, amelyek végül egy mindent elsöprő transzdimenziós eseményben kulminálódnak. Ráadásul a tervek szerint maga a fizikai publikáció, az, ahogy a képregényfüzet és a majdani kötet kinéz, is valamilyen módon részét képezi majd a sztorinak. És persze minden valószínűség szerint a Multiversity csak az első lépés lesz egy leendő Morrison-féle szerteágazó eseménysorozathoz.
Ehhez képest eléggé csalódást keltő, hogy a legelső számból mindössze 90e példány ment el, pedig már az író neve önmagában garancia lehetett volna valamire. Lehet, hogy Morrison multidimenziós agymenése túlságosan is eltér Snyder földhözragadt Batmanjétől, és mostanában tényleg minden a bőregér körül forog a DC-nél, de azért nem ennyire.

Mielőtt rögtön a kicsikre ugranék, így is jelezve, hogy mennyire eseménytelen volt amúgy az augusztusi lista, úgy gondolom, sokak kíváncsiságát elégítem ki azzal az apró információval, hogy a Rocket Racoon v2 második száma a 17. helyre esett vissza 56e példánnyal, közvetlen a még mindig folyamatosan lefelé haladó Batman Eternal alá. Ezzel kb. négyezer füzettel és nyolc hellyel van a szülősorozata, a Guardians of the Galaxy v3 alatt.

A két nagyon kívüli részlegben megszokhattuk, hogy az Image jól nyit, de nem nagyon emlékszem olyan hónapra, amikor elvitték az első hét helyet, illetve az első tízből kilencet. Igazából csak a leköszönőben lévő Dark Horse-os Star Wars, a kirobbanthatatlan IDW-s pónik és a Dynamite új nagy próbálkozása, a Bob burgerfalodájának képregényes változata állt úgy-ahogy ellen a nagy Image-cúnaminak.
A kisebb kicsik közül a Boom! Studios emelkedik ki valamelyest, melyet még mindig az Adventure Time-nak köszönhet, amit továbbra is szépen támogat a Nagy zűr Kis-Kínában képregényes feldolgozása. A Valiant lassan belesüpped egy kimozdíthatatlan állapotba, a Archie tündöklése ismét elmúlt, mint ahogy a múlt havi meglepetés Titan Comicsé is, akiknek a Doctor Who-sorozataikból most csak a 10. Doktor címe teszi tiszteletét a listán, negyedannyi fogyással. Az meg, hogy az Avatar és a Zenescope mit keres mindig az egyszázalékosok környékén, továbbra is rejtély a füzetes lista alapján.
Ó, amúgy tudtátok, hogy megjelent végre a Groo vs. Conan második száma? Most már tudjátok.

A szakboltokban kötetek terén csak az első hely a kiemelendő. Nem azért, mert a lista élén van, hanem mert a Thanos: The Infinity Revelation jelzi Jim Starlin valódi visszatérését a Marvelhez. A tapasztalt (értsd: koros) író volt eme közkedvelt figura szülőatyja, és máig őt tartjuk a legjobb írójának, így nem csoda, hogy nagy várakozás előzte meg ezt a GN-t, és a többség úgy véli, hogy megérte. Az egész egy százoldalas utazás Thanos koponyájában, miközben körülötte az egész Marvel-univerzum esik szét (többször), és rázódik ismét helyre… vagy nem.
A GN időzítése már csak a közelgő Avengers 2 mozifilm, illetve a nemrég bemutatott Galaxis Őrzői miatt is remek volt, habár furamód ez a könyvesboltokban nem mutatkozott meg. Ott megint a Walking Dead vezet (az új tpb), mögötte pedig szépen felkapaszkodott a Seconds a Naruto elé.
Ami meglepő, hogy a nyugati kiadványok most ugyanúgy dominálnak, mint júliusban a keletiek. Találunk itt egy film által meghajtott Guardians of the Galaxy v3 első tpb-t, mindhárom Saga-puhafedelest, illetve Jules Feiffer első GN-jét, a Kill My Mothert, ami remélhetőleg sokáig a toplistán marad.

Nem igazán okoz különösebb meglepetést, hogy a Marvel 34%-ot szakított ki a 41 millió dolláros tortából, míg a DC csak kicsit kevesebb, mint 28-at. A szakadék kicsit nagyobb, mint ami várható lenne, de nagyrészt a megszokott állapotok tükröződnek.
A kicsik közül az Image fölénye nem vitatható, az olcsóbb átlagáraiknak hála a kilenc százalék alatti bevételrészesedés ellenére példányszámokban elérték a 10% feletti részt. A Star Wars látható hanyatlásával az IDW mindkét listán a Dark Horse előtt marad, a Dynamite-nak pedig megint teljesen a nyakára mászott a Boom! Studios.
Az egyszázalékos határt az Eaglemoss mellett most a Viz és a Random House is megugrotta, sőt, példányokban a Valiant is – akik amúgy teljes egy század százalékkal maradtak le a bevételben erről. De az Oni se panaszkodhatott, őket is alig egy hajszál választotta el ettől az impozáns klubtól. A Titannek meg a Doctor Who ha másra nem, arra azért elég volt, hogy ott legyen a kiadók húszas listáján, ne az Egyéb kategóriát erősítse.

Július öthetes volt, augusztus négyhetes, szóval a havi összesítésben várható a nagy esés, ami jelen esetben -23/-22% (bevétel/példányszám), ami teljesen egyenlően oszlik meg a füzetes és a kötetes eladások közt.
Ez még így önmagában nem túl informatív (a 23-27%-os különbségtartomány szinte semmit se mond ilyen esetekben), de a tavaly augusztussal összemért +7/+4%-os javulás már az. És ez bizony végre egy valódi jó hír, mert tényleges emelkedést láthatunk. Ezért is mondtam még a cikk elején, hogy hiába a gyenge felső részt, a kígyó maradéka bőven behozta a fej gyengélkedését.
Ez megmutatkozik az éves gördülő összevetésben is, ami bevételben majdnem háromszázalékos erősödést mutat. Aggasztó, hogy a példányszámok még mindig mínuszban vannak (kicsivel -2 felett), de ez is kategóriákkal jobb, mint ahol az első hét hónapban jártunk. Lassan ott tartunk, hogy talán év végére esélyünk lesz példányokban egy nullázásra, ami már önmagában bizakodásra adhat okot, mert legalább nem egy szűkülő piacot mutat nekünk.

Végezetül a szokásos linkek:
Top 300 képregényfüzet
Top 300 képregénykötet
Kiadók piaci részesedése

A korábbi cikkek ebben a témában ezen a linken érhetőek el.

Az elmúlt jó három év eléggé kedvező volt az amerikai képregények terén abból a szempontból, hogy javarészt az a cím, ami a lista élén végzett, joggal ülhetett a trónon, nem csak egy üres, marketingesek által nagy nehezen felduzzasztott szeméthalom volt, mint kb. minden event 2007 óta.

Tény, hogy ez jobbára abban merült ki, hogy Snyder sokat dicsért Batmanje volt az első helyen, ám akadtak azért kivételek, mint Slott szintén sokat dicsért, zseniális Pókembere. Amely két sorozat amúgy jelenleg a második és harmadik helyen található, teljes 79 füzetes különbséggel, ami ezen a szinten olyan, mintha nem is lenne különbség.
Mégsem ez a nagy hír, és ezt minden bizonnyal sokan tudjátok már, ám mégis úgy érzem, megérte eddig húzni, mert minden kedvező csillagállás ellenére ez a csoda aligha tart három napig.

A nagy újság az, hogy az első helyen a Rocket Racoon v2 (igen, v2… nem, komolyan… tényleg volt már egy cím vele…) első száma áll 293.913 példánnyal. Persze, ez messze van az ASM v3 első részének félmilliójától, ám ha úgy nézzük, hogy a szétsztárolt Batman v2 188e-rel indult, most meg egy agresszív mosómedve erre ráver több mint százezret egy recessziót élő piacon… nos, a Sötét Lovagot most egy picit lealázta a Marvel. Oké, nem picit. Akkor is, ha a széria a második számra leesik az nyitány tizedére.
Most persze gondolhatjátok, hogy Bendis biztos jól rástartolt erre a címre, mert megérezte az olcsó népszerűséget a film miatt, plusz a fősorozat is az övé. De nem. A jelek szerint akad legalább egy szerkesztő a Marvelnél, aki még emlékszik arra, mi számít a kopasznál „humornak”, amint azt a Mighty Avengers v1 elején… elszenvedtük. Helyette olyasvalakire bízták a fegyvermániás rágcsálót, akinek van is tehetsége: Skottie Youngra.
Hogy ő az, aki a babás variánsokat és az Oz-adaptációkat rajzolta? Igen. De attól még ez egy felnőtt cím, felnőtt humorral, és ami még szebb: piszok jó. Annyira jó, hogy megérdemli ezt a népszerűséget. A legkegyetlenebb kritikusok is jókat írnak erről a füzetről, amit utoljára Snyder produkált a Batmannel.
Avagy: akármilyen döbbenetes, de most kaptunk végre egy címet a Marveltől. Lehet, hogy csak meglovagolják a meglepően sikeres filmjüket, és az is valószínű, hogy a Rocket Racoon egy év múlva már az első százban sem lesz (ha lesz akkor még egyáltalán), de végre tényleg kapunk tőlük valamit a bejáratott franchise-okon kívülről, ami nem egy rakás szemét. Szóval lehet leborulni Skottie Young előtt.

Közben a DC-nél is gondoltak egy merészet: Dick Graysonból egy korhatár nélküli Jason Bourne-t faragtak az elmésen Graysonnak nevezett új sorozatban. 80e felett nyitott, szóval ha az olvasóknak bejön ez a nem épen eredeti, ám mégis új irányvonal, akkor akár még egy egész szépen teljesítő sorozat válhat belőle a Bat-részlegen belül.
Alatta találjuk a GoG másik spin-offját, a Legendary Star-Lordot, ami egy jóval földhözragadtabb cím, ráadásul a modern követelményeknek megfelelően rögtön azzal indít, hogy kihajítja a figura eddigi teljes történetét és ír neki egy új múltat. Mert csak. Nem, ezt sem Bendis írja, mert azért ez az új változat csak eltér a régitől, nem egy olyan sztori, ami az összes eddigi létező felbukkanásának ellentmond.

Eközben azért ejtsünk szót arról is, hogy az Original Sin továbbra is szépen elvan 90e környékén – kettejük között egy új Spider-Man 2099 v2 első számmal, amely az ellenség és a vevők megtévesztése végett nem 2099-ben, hanem jelen időben játszódik. Cserébe legalább az eredeti alkotó, Peter David írja.
Sőt, akármilyen hihetetlen, de potom négy hónap után kijött a Superman Unchained hetedik füzete. Ki tudja, talán az All-Star Goddamn Batman (and Dick Grayson, Age Twelve) fiaskójával ellentétben eljutunk addig, hogy a roppant elfoglalt alelnök úr befejezze ezt a sztorit.

A kicsik versenyének második helyére meglepetésre a Life With Archie 36. száma esett be. Csak így.
Jó, jó, nem csak így. Nem nagyon volt szó eddig erről a címről, ami az Archie 600. számából ágazott le, amelyben a címszereplő végül elveszi feleségül a barátnőjét. (Melyiket? Nos, mindkettőt, egy-egy külön világban.) A mostani füzetben pedig megakadályoz egy merényletet, és közben életét veszti, hogy aztán a következő számban, a sorozat lezárójában egy keserédes befejezéssel búcsúzzanak el ettől az „elképzelt történettől.” Mindenesetre a hírverés elég volt arra, hogy 57e példányt eladjanak a magazinból.
A Saga továbbra is szépen tartja magát, nyomában Kirkman új sorozatával (aminek a címében hangsúlyozottan szerepel, hogy ő írja), így az Image megint kényelmesen kibérelte volna magának a dobogót, ha Archie nem tolakszik oda.
7-8. helyen egy új versenyzőt látunk, a Titan Comicsot, amelyről ebben a cikksorozatban valószínűleg eddig egy árva szó nem esett. Most fog, mert lecsaptak a Doctor Who adaptációkra, és belekezdtek egy új sagába (nem Sagába, sagába), főszerepben a legutóbbi három Doktorral. Ennek első két füzete (a tizedik és tizenegyedik Doki címének első számai) indítottak kellemes negyvenezerrel.
A Dark Horse be se jutott a Star Warsával az első tízbe. Nagyon tudja már mindenki, hogy kifelé áll a szekerük ezen a téren, és már nagyban várják a Marvel sorozatait, amik az első számokra eléggé durva alkotógárdát ígérnek. De erről majd akkor, ha végre megjelentek.
Az IDW se áll jobban, bár most nem pónikkal nyitnak, hanem a sokadik TransFormers vs. G. I. Joe mini első számával. Másfelől a pónijaikat sem kell félteni, a melléksorozat épp most ért fel fő magazin szintjére, szóval még mindig ez az egyik legtöbb pénzt hozó franchise-uk.

Kötetek terén a szakboltokban csak a Walking Dead 21. tpb-je volt érdekes, úgyhogy ugorjunk.
Ugyanis a könyvesbolti listáról láthatjuk, hogy a Scott Pilgrim alkotójának új könyve – ami egy sikeres szakácsnőről szól, akinek a magánélete és az új vállalkozása sem éppen ideálisan alakul – elég szépen nyitott: második és ötödik helyen (alternatív borítók), a Naruto sokadik száma mögött, rengeteg Attack on Titan társaságában. Érdekesség még, hogy az Injustice második könyve is ott van a felső részen, vagyis a videojátékhoz társuló, amúgy feltűnően sikeres sorozat nyomtatott formában is hozza a pénzt a Warnernek.

A Marvel egyértelműen jó hónapot zárt, és ez most tényleg nagyon szépen felhúzta az egész iparágat. Júniushoz képest 12 millió dollárral, 53 millióra nőtt a teljes bevétel, a vezető kiadó ebből 35%-ot nyúlt le a DC 28%-a előtt, és példányszámban is 38/31-re vezet – igaz, ehhez most eggyel több kiadványra volt szüksége.
Az Image 9%-ot kapartak ki a pénzhalomból, magasan előzve a két ötszázalékost, az IDW-t és a Dark Horse-t. Ez alapján utóbbira nem túl dicső jövő vár a Star Wars kihullásával.
A Dynamite vesszőfutása továbbra sem marad abba, éppen csak az Archie előtt végzett, bár most legalább volt egy érezhető előnye a Boom! Studiosszal szemben.
Az egyszázalékos határt az Eaglemoss és a Zenescope lépte át; utóbbit egy fentebb nem említett jubileum, a Grimm Fairy Tales 100. száma hozta fel. Példányokban a Titan is felugrott ebbe az előkelő kategóriába, illetve ott a Valiant is befért a felső tízbe.

Július öthetes hónap volt, így nem meglepő, hogy 28% feletti a bővülést látunk mind bevételben, mind eladott kiadványokban júniushoz képest.
Ami fontosabb, és ami tényleg jó hír, hogy tavaly júliushoz képest is 14%-os az emelkedés, pedig ott is öt szerda volt (igaz, az utolsó 31-én). Ez most egy akkora bónusz, ami még a féléves 0/−5%-os stagnálást/gyengülést is felhozta +2/−2%-ra.
Persze mondhatjuk, hogy ezt az éves eredményt is szinte csak az ASM v3 és a Rocket Racoon v2 nyitányainak köszönhetjük (nyolcszázezer füzet már elég ahhoz, hogy elmozdítsák az iparág éves statisztikáját). Mégis, végre-valahára egy olyan hónapot zártunk, amikor a piac mutatott valami mást is a teljes letargián vagy recesszión kívül.

Végezetül a szokásos linkek:
Top 300 képregényfüzet
Top 300 képregénykötet
Kiadók piaci részesedése

Alkategóriák

eh logo

Atom feed | HálóZsák képregények | 2003 óta